Külföldi továbbtanulás helyett: a világ legjobb gazdasági képzései közül jó néhányat itthon is meg lehet találni

Nem kell feltétlenül Londonig, New Yorkig vagy Szingapúrig utazniuk azoknak, akik nemzetközileg is elismert üzleti vagy menedzsmentképzésre szeretnének jelentkezni. Több magyar egyetemnek, illetve budapesti kampusszal rendelkező külföldi intézménynek vannak magasan jegyzett gazdasági szakjai.

  • Eduline

„Triple crown” – ezt a jelzőt kapják meg azok az üzleti iskolák, amelyeknek képzéseit a világ három legrangosabb felsőoktatási szervezete akkreditálta. Az egyesült államokbeli AACSB, a brit AMBA és az európai EQUIS többek között a képzések színvonalát, felépítését, a kutatási eredményeket, a karrierindításhoz nyújtott segítséget, a hallgatók eredményességét, a nemzetköziséget vizsgálja, ám csak kevés egyetemet ismernek el – az egész világon alig több mint 110 olyan üzleti iskola van, amely mind a három testülettől megkapta az akkreditációt. Ez az üzleti-gazdasági képzést kínáló egyetemeknek nagyjából az egy százaléka.

„A franciaországi felvételizők számára ezek fontos iránymutatóként működnek, a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál egyértelműen figyelembe veszik a családok, hogy melyik iskolának milyen akkreditációja van” – mondja Dr. Deli-Gray Zsuzsa, az École Supérieure des Sciences Commerciales d'Angers, ismertebb nevén az ESSCA budapesti kampuszának igazgatója. Az 1909 óta működő francia egyetem egyike azoknak az üzleti iskoláknak, amelyek mind a három testület akkreditációját megkapták. Az intézménynek Franciaországban, Magyarországon, Kínában, Spanyolországban és Luxemburgban összesen 10 kampusza van. A budapesti kampusz 1993-ban jött lére, azóta fogadnak hallgatókat különböző programjaikban: a hároméves, bachelor diplomát adó, nemzetközi üzletfejlesztő szakirányt kínáló alapképzésükön és a kétéves, mesterdiplomát adó, beszerzés és supply chain management szakirányú mesterszintű képzésükön.

A budapesti kampuszon félévente körülbelül háromszázan tanulnak mintegy negyven különböző országból. A francia üzleti iskola képzése több ponton is eltér a magyar egyetemekétől – mindenkinek saját szakmai tutora van, aki segít, ha valamilyen tanulmányi nehézséggel szembesül a hallgató, de a szakmai gyakorlat vagy éppen a külföldi félév helyszínének kiválasztásában is támogatást nyújt. Ez utóbbi az ESSCA egyik sajátossága: a náluk tanulók számára kötelező egy félévet külföldön tölteni, vagy az ESSCA egy másik kampuszán, vagy pedig az ESSCA mintegy 290 partneregyetemének egyikén.

Deli-Gray Zsuzsa azt mondja, nemcsak a partneregyetemekkel, hanem a vállalatokkal kialakított hálózat is fontos szerepet tölt be az oktatásban. „Vezető vállalatoktól hívunk oktatókat, vállalati projektekben vesznek részt a hallgatóink, és több cég ajánl fel szakmai gyakorlatot. Magas azoknak a diákok aránya, akik a gyakorlati helyükön kezdik el a karrierjüket, és figyelemre méltó, hogy a hallgatóink közel ötven százaléka már a végzés előtt munkaszerződést ír alá. Az ESSCA egyik alapértéke, hogy a hallgatókból becsületes, csak tisztességes módszereket alkalmazó menedzserek váljanak a képzés során” – magyarázza a kampuszigazgató.

Nemzetközi rangsorokban

Az ESSCA több éve a Financial Times rangsorán is a világ legjobb menedzsment iskolái között szerepel. A brit üzleti napilap a világ száz legjobb menedzsmentképzését listázza, az ESSCA a 60. helyet szerezte meg. A rangsorban egy magyar intézmény is szerepel: a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterképzése a 98. helyen végzett.

A nagy nemzetközi rangsorkészítők listáin egyébként más magyarországi egyetemek is vannak. A népszerű Quaquarelli Symonds, vagyis a QS üzleti és menedzsmentképzésekről készített legutóbbi rangsorában a Corvinus a 251-300., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 501-550. helyen végzett, míg a közgazdaságtan területi listán a Corvinus szintén a 301-350. helyen szerepel. A Times Higher Education (THE) üzleti és gazdasági tárgyú rangsorán három magyar egyetemet is lehet találni, a Corvinus, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a 601-800., a Műegyetem pedig a 801+-os kategóriába került.

Az ESSCA után egyébként a Corvinus rendelkezik gazdasági területen a legtöbb nemzetközi akkreditációval – ezek közé tartozik például az MBA-képzéseket kínáló intézmények AMBA-akkreditációja, de az egyetem tavaly megszerezte az AACSB-akkreditációt is. A Maastrichti Egyetemmel közösen indított Executive MBA képzése megkapta az egyik legismertebb, nemzetközi gazdasági képzéseket minősítő szervezet, a European Foundation for Management Development (EFMD) elismerését, míg az angol és magyar nyelvű közgazdálkodás és közpolitika mesterképzés a közigazgatási programok európai akkreditációs szervezetétől kapott akkreditációt.

Más egyetemek is rendelkeznek hasonló akkreditációval – a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás alap- és mesterszakja például a turisztikai és vendéglátó szektor szakembereiből álló Institute of Hospitality akkreditációját kapta meg, de a BGE tagja a Network of International Business Schools (NIBS) hálózatnak is. A már említett EFMD-akkreditációt nemrég a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának egy képzése is elnyerte, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egy képzése pedig újabb 5 évre kapta meg idén az akkreditációt.
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?