Külföldi továbbtanulás helyett: a világ legjobb gazdasági képzései közül jó néhányat itthon is meg lehet találni

Nem kell feltétlenül Londonig, New Yorkig vagy Szingapúrig utazniuk azoknak, akik nemzetközileg is elismert üzleti vagy menedzsmentképzésre szeretnének jelentkezni. Több magyar egyetemnek, illetve budapesti kampusszal rendelkező külföldi intézménynek vannak magasan jegyzett gazdasági szakjai.

  • Eduline

„Triple crown” – ezt a jelzőt kapják meg azok az üzleti iskolák, amelyeknek képzéseit a világ három legrangosabb felsőoktatási szervezete akkreditálta. Az egyesült államokbeli AACSB, a brit AMBA és az európai EQUIS többek között a képzések színvonalát, felépítését, a kutatási eredményeket, a karrierindításhoz nyújtott segítséget, a hallgatók eredményességét, a nemzetköziséget vizsgálja, ám csak kevés egyetemet ismernek el – az egész világon alig több mint 110 olyan üzleti iskola van, amely mind a három testülettől megkapta az akkreditációt. Ez az üzleti-gazdasági képzést kínáló egyetemeknek nagyjából az egy százaléka.

„A franciaországi felvételizők számára ezek fontos iránymutatóként működnek, a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál egyértelműen figyelembe veszik a családok, hogy melyik iskolának milyen akkreditációja van” – mondja Dr. Deli-Gray Zsuzsa, az École Supérieure des Sciences Commerciales d'Angers, ismertebb nevén az ESSCA budapesti kampuszának igazgatója. Az 1909 óta működő francia egyetem egyike azoknak az üzleti iskoláknak, amelyek mind a három testület akkreditációját megkapták. Az intézménynek Franciaországban, Magyarországon, Kínában, Spanyolországban és Luxemburgban összesen 10 kampusza van. A budapesti kampusz 1993-ban jött lére, azóta fogadnak hallgatókat különböző programjaikban: a hároméves, bachelor diplomát adó, nemzetközi üzletfejlesztő szakirányt kínáló alapképzésükön és a kétéves, mesterdiplomát adó, beszerzés és supply chain management szakirányú mesterszintű képzésükön.

A budapesti kampuszon félévente körülbelül háromszázan tanulnak mintegy negyven különböző országból. A francia üzleti iskola képzése több ponton is eltér a magyar egyetemekétől – mindenkinek saját szakmai tutora van, aki segít, ha valamilyen tanulmányi nehézséggel szembesül a hallgató, de a szakmai gyakorlat vagy éppen a külföldi félév helyszínének kiválasztásában is támogatást nyújt. Ez utóbbi az ESSCA egyik sajátossága: a náluk tanulók számára kötelező egy félévet külföldön tölteni, vagy az ESSCA egy másik kampuszán, vagy pedig az ESSCA mintegy 290 partneregyetemének egyikén.

Deli-Gray Zsuzsa azt mondja, nemcsak a partneregyetemekkel, hanem a vállalatokkal kialakított hálózat is fontos szerepet tölt be az oktatásban. „Vezető vállalatoktól hívunk oktatókat, vállalati projektekben vesznek részt a hallgatóink, és több cég ajánl fel szakmai gyakorlatot. Magas azoknak a diákok aránya, akik a gyakorlati helyükön kezdik el a karrierjüket, és figyelemre méltó, hogy a hallgatóink közel ötven százaléka már a végzés előtt munkaszerződést ír alá. Az ESSCA egyik alapértéke, hogy a hallgatókból becsületes, csak tisztességes módszereket alkalmazó menedzserek váljanak a képzés során” – magyarázza a kampuszigazgató.

Nemzetközi rangsorokban

Az ESSCA több éve a Financial Times rangsorán is a világ legjobb menedzsment iskolái között szerepel. A brit üzleti napilap a világ száz legjobb menedzsmentképzését listázza, az ESSCA a 60. helyet szerezte meg. A rangsorban egy magyar intézmény is szerepel: a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés és szervezés mesterképzése a 98. helyen végzett.

A nagy nemzetközi rangsorkészítők listáin egyébként más magyarországi egyetemek is vannak. A népszerű Quaquarelli Symonds, vagyis a QS üzleti és menedzsmentképzésekről készített legutóbbi rangsorában a Corvinus a 251-300., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 501-550. helyen végzett, míg a közgazdaságtan területi listán a Corvinus szintén a 301-350. helyen szerepel. A Times Higher Education (THE) üzleti és gazdasági tárgyú rangsorán három magyar egyetemet is lehet találni, a Corvinus, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a 601-800., a Műegyetem pedig a 801+-os kategóriába került.

Az ESSCA után egyébként a Corvinus rendelkezik gazdasági területen a legtöbb nemzetközi akkreditációval – ezek közé tartozik például az MBA-képzéseket kínáló intézmények AMBA-akkreditációja, de az egyetem tavaly megszerezte az AACSB-akkreditációt is. A Maastrichti Egyetemmel közösen indított Executive MBA képzése megkapta az egyik legismertebb, nemzetközi gazdasági képzéseket minősítő szervezet, a European Foundation for Management Development (EFMD) elismerését, míg az angol és magyar nyelvű közgazdálkodás és közpolitika mesterképzés a közigazgatási programok európai akkreditációs szervezetétől kapott akkreditációt.

Más egyetemek is rendelkeznek hasonló akkreditációval – a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás alap- és mesterszakja például a turisztikai és vendéglátó szektor szakembereiből álló Institute of Hospitality akkreditációját kapta meg, de a BGE tagja a Network of International Business Schools (NIBS) hálózatnak is. A már említett EFMD-akkreditációt nemrég a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának egy képzése is elnyerte, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egy képzése pedig újabb 5 évre kapta meg idén az akkreditációt.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.