Wáberer György után még hárman döntöttek a kuratóriumi tagságuk megtartása mellett.
Bedros J. Róbert, Guller Zoltán, Szili Katalin és Wáberer György is a kuratóriumi tagságot választotta, és inkább a kormányzati megbízásáról mondott le – számolt be róla a 24.hu.
Korábban már mi is megírtuk, hogy Gulyás Gergely a február 9-i tájékoztatón bejelentette; lemondanak az egyetemek vagyonkezelő alapítványaiban betöltött kuratóriumi tagságaikról a miniszterek, köztük Varga Mihály pénzügyminiszter, Szijjártó Péter külügyminiszter és Varga Judit igazságügyi miniszter is.
„Azt várjuk, hogy minden kormányzati tisztviselő járjon el így, tehát ez vonatkozik az államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra, kormánybiztosokra” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A 24.hu értesülései szerint azonban néhányan inkább a havi 1-1,5 millió forintos fizetéssel járó kuratóriumi pozíciójuk mellett döntöttek, és a kormányzatban betöltött hivatalos pozícióikról mondtak le. Wáberer György kormánybiztos távozását már múlt héten megírtuk, azóta viszont kiderült, hogy Bedros J. Róbert, Guller Zoltán és Szili Katalin biztosok is inkább kuratóriumi tagok maradnak, és a kormányzati pozícióikról mondanak le.
A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány Guller Zoltánnal kapcsolatban a 24.hu-nak azt mondta; „úgy döntött, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökeként dolgozik tovább, miniszteri biztosi pozíciójáról pedig február 14-én lemondott. A miniszteri biztosi pozíciót átmenetileg a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Bodor József tölti be.”
A lap megkeresésére Szili Katalin és Bedros J. Róbert lemondásával kapcsolatban az érintett alapítványok nem reagáltak, a 24.hu azonban észrevette, hogy nevük már nem szerepel a miniszterelnöki megbízottak között, holott januárban még ott voltak, sőt Szili Katalin február közepén még hivatalos úton is járt Moldovában.
Miért mondtak le?
A hivatalos tisztséget is betöltő kuratóriumi tagok lemondására azért van szükség, mert január elején az Európai Tanács összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta az alapítványi egyetemek Erasmus+ és Horizont Európa támogatását. Navracsics Tibor a Hír TV-nek azt mondta, a probléma megoldására a magyar kormány kompromisszumos csomagot nyújtott be az Európai Uniónak. Ebben az államtitkári szinttől felfelé összeférhetetlennek nyilvánítanák a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel, és 6+6 évben maximalizálnák a kuratóriumi tagság mandátum időtartamát. Az érintett tisztviselőknek tehát választaniuk kell aközött, hogy kuratóriumi tagok vagy kormányzati tisztviselők maradnak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
