Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Ahogy arról korábban már többször írtunk, november közepén megjelent a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az összesített rangsor élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.
A HVG-rangsor készítői idén is összeállították a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok hallgatói kiválósági rangsorát – figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek, illetve a középiskolai versenyen helyezettek számát is.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg. |
A legnépszerűbb osztatlan képzés: jogász
A jogászképzés rangsorát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti. A szakra összesen 794-en adták be a jelentkezésüket az első helyen, 37-en eredményesen szerepeltek valamelyik középiskolai tanulmányi versenyen. A felvett hallgatók átlagosan 432 pontot szereztek, 95 százalékuk pedig nyelvvizsgát is szerzett.
A második helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara áll, ahová 446 elsőhelyes jelentkező próbált bekerülni a 2022-es felvételin. A diákok közül 11-en értek el döntős eredményt középiskolai tanulmányi versenyen, 93 százalékuk nyelvvizsgával érkezett az intézménybe, és átlagosan 429 pontot szereztek. A harmadik helyen szereplő Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának képzésére 267 fő jelentkezett első helyen, a felvett diákok pontátlaga 421, 90 százalékuk nyelvvizsgát is szerzett.
A negyedik helyen a Debreceni Tudományegyetem képzése áll, ahová 287 elsőhelyes jelentkező szeretett volna bekerülni. A képzésre felvett hallgatók átlagosan 405 pontot gyűjtöttek, az elsőévesek 81 százaléka már nyelvvizsgával a zsebében kezdte meg az egyetemet.
A rangsor ötödik helyén a Károli Gáspár Református Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem áll holtversenyben. A Károlira 159, az SZE-re 160, a szegedi egyetem képzésére pedig 301 elsőhelyes jelentkező próbált bekerülni tavaly. A felvett hallgatók 395-420 közötti pontszámot ért el, és 80-85 százalékuk nyevvizsgát is szerzett.
