Évek óta a legnépszerűbbek közé tartozik az osztatlan jogászképzés, amelyre 2022-ben 5078 felvételiző jelentkezett. Mutatjuk, milyen eredményekkel kerülnek be a hallgatók.
Ahogy arról korábban már többször írtunk, november közepén megjelent a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az összesített rangsor élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.
A HVG-rangsor készítői idén is összeállították a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok hallgatói kiválósági rangsorát – figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek, illetve a középiskolai versenyen helyezettek számát is.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg. |
A legnépszerűbb osztatlan képzés: jogász
A jogászképzés rangsorát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti. A szakra összesen 794-en adták be a jelentkezésüket az első helyen, 37-en eredményesen szerepeltek valamelyik középiskolai tanulmányi versenyen. A felvett hallgatók átlagosan 432 pontot szereztek, 95 százalékuk pedig nyelvvizsgát is szerzett.
A második helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara áll, ahová 446 elsőhelyes jelentkező próbált bekerülni a 2022-es felvételin. A diákok közül 11-en értek el döntős eredményt középiskolai tanulmányi versenyen, 93 százalékuk nyelvvizsgával érkezett az intézménybe, és átlagosan 429 pontot szereztek. A harmadik helyen szereplő Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának képzésére 267 fő jelentkezett első helyen, a felvett diákok pontátlaga 421, 90 százalékuk nyelvvizsgát is szerzett.
A negyedik helyen a Debreceni Tudományegyetem képzése áll, ahová 287 elsőhelyes jelentkező szeretett volna bekerülni. A képzésre felvett hallgatók átlagosan 405 pontot gyűjtöttek, az elsőévesek 81 százaléka már nyelvvizsgával a zsebében kezdte meg az egyetemet.
A rangsor ötödik helyén a Károli Gáspár Református Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem áll holtversenyben. A Károlira 159, az SZE-re 160, a szegedi egyetem képzésére pedig 301 elsőhelyes jelentkező próbált bekerülni tavaly. A felvett hallgatók 395-420 közötti pontszámot ért el, és 80-85 százalékuk nyevvizsgát is szerzett.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
