Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Évek óta a legnépszerűbbek közé tartozik az osztatlan jogászképzés, amelyre 2022-ben 5078 felvételiző jelentkezett. Mutatjuk, milyen eredményekkel kerülnek be a hallgatók.
Ahogy arról korábban már többször írtunk, november közepén megjelent a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az összesített rangsor élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.
A HVG-rangsor készítői idén is összeállították a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok hallgatói kiválósági rangsorát – figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek, illetve a középiskolai versenyen helyezettek számát is.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg. |
A legnépszerűbb osztatlan képzés: jogász
A jogászképzés rangsorát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti. A szakra összesen 794-en adták be a jelentkezésüket az első helyen, 37-en eredményesen szerepeltek valamelyik középiskolai tanulmányi versenyen. A felvett hallgatók átlagosan 432 pontot szereztek, 95 százalékuk pedig nyelvvizsgát is szerzett.
A második helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara áll, ahová 446 elsőhelyes jelentkező próbált bekerülni a 2022-es felvételin. A diákok közül 11-en értek el döntős eredményt középiskolai tanulmányi versenyen, 93 százalékuk nyelvvizsgával érkezett az intézménybe, és átlagosan 429 pontot szereztek. A harmadik helyen szereplő Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának képzésére 267 fő jelentkezett első helyen, a felvett diákok pontátlaga 421, 90 százalékuk nyelvvizsgát is szerzett.
A negyedik helyen a Debreceni Tudományegyetem képzése áll, ahová 287 elsőhelyes jelentkező szeretett volna bekerülni. A képzésre felvett hallgatók átlagosan 405 pontot gyűjtöttek, az elsőévesek 81 százaléka már nyelvvizsgával a zsebében kezdte meg az egyetemet.
A rangsor ötödik helyén a Károli Gáspár Református Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem áll holtversenyben. A Károlira 159, az SZE-re 160, a szegedi egyetem képzésére pedig 301 elsőhelyes jelentkező próbált bekerülni tavaly. A felvett hallgatók 395-420 közötti pontszámot ért el, és 80-85 százalékuk nyevvizsgát is szerzett.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.