Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Évek óta a legnépszerűbbek közé tartozik az osztatlan jogászképzés, amelyre 2022-ben 5078 felvételiző jelentkezett. Mutatjuk, milyen eredményekkel kerülnek be a hallgatók.
Ahogy arról korábban már többször írtunk, november közepén megjelent a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az összesített rangsor élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.
A HVG-rangsor készítői idén is összeállították a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok hallgatói kiválósági rangsorát – figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek, illetve a középiskolai versenyen helyezettek számát is.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg. |
A legnépszerűbb osztatlan képzés: jogász
A jogászképzés rangsorát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara vezeti. A szakra összesen 794-en adták be a jelentkezésüket az első helyen, 37-en eredményesen szerepeltek valamelyik középiskolai tanulmányi versenyen. A felvett hallgatók átlagosan 432 pontot szereztek, 95 százalékuk pedig nyelvvizsgát is szerzett.
A második helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara áll, ahová 446 elsőhelyes jelentkező próbált bekerülni a 2022-es felvételin. A diákok közül 11-en értek el döntős eredményt középiskolai tanulmányi versenyen, 93 százalékuk nyelvvizsgával érkezett az intézménybe, és átlagosan 429 pontot szereztek. A harmadik helyen szereplő Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának képzésére 267 fő jelentkezett első helyen, a felvett diákok pontátlaga 421, 90 százalékuk nyelvvizsgát is szerzett.
A negyedik helyen a Debreceni Tudományegyetem képzése áll, ahová 287 elsőhelyes jelentkező szeretett volna bekerülni. A képzésre felvett hallgatók átlagosan 405 pontot gyűjtöttek, az elsőévesek 81 százaléka már nyelvvizsgával a zsebében kezdte meg az egyetemet.
A rangsor ötödik helyén a Károli Gáspár Református Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem áll holtversenyben. A Károlira 159, az SZE-re 160, a szegedi egyetem képzésére pedig 301 elsőhelyes jelentkező próbált bekerülni tavaly. A felvett hallgatók 395-420 közötti pontszámot ért el, és 80-85 százalékuk nyevvizsgát is szerzett.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.