Új rangsor kommunikáció szakra készülő felvételizőknek: hol tanulnak a legjobb eredményű hallgatók?

Évek óta a tíz legnépszerűbb alapképzés között szerepel a kommunikáció-és médiatudomány, amire 2022-ben összesen 3801 fő jelentkezett. Mutatjuk, milyen eredményekkel kerülnek be ide a felvételizők, és hogy melyek a legnépszerűbb egyetemek.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már többször írtunk, november közepén megjelent a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával. Az összesített rangsor élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, amelyet a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.

A HVG-rangsor készítői idén is összeállították a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok hallgatói kiválósági rangsorát – figyelembe vették az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók átlagpontszámát, a nyelvvizsgával felvettek, illetve a középiskolai versenyen helyezettek számát is.

Az örök kedvenc: kommunikáció- és médiatudomány

A kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói rangsort az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara vezeti, az alapképzésüket összesen 279-en jelölték meg első helyen tavaly, a felvettek a maximális 500-ból átlagosan 452 pontot értek el a felvételin, heten döntős helyet szereztek valamelyik középiskolai versenyen, és kivétel nélkül mindenkinek van nyelvvizsgája.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

Hasonló eredményeket értek el a Budapesti Corvinus Egyetem médiatudományi képzésének jelentkezői is. A képzésre összesen 201 elsőhelyes jelentkező felvételizett, akik szintén extrém magas, 449 pontos átlaggal és 100%-os nyelvvizsgaaránnyal kerültek be. De népszerű volt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kommunikációs képzése is, amelyet 158-an jelöltek meg az első helyen, a felvettek átlagosan 427 ponttal kerültek be.

A lista negyedik helyét elfoglaló Debreceni Egyetem elsőévesei szintén 100%-os nyelvvizsgázási aránnyal és 439 pontos átlaggal kerültek be a képzésre, az ötödik helyet végzett Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói közül pedig hárman szereztek helyezést valamelyik középiskolai versenyen, és több mint 98 százalékuk érkezett nyelvvizsgával az egyetemre.

A hatodik helyet a Szegedi Tudományegyetem, a hetediket pedig a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkara szerezte meg. Előbbi intézmény hallgatói 403, utóbbié pedig átlagosan 412 pontot szereztek a felvételin , és szintén nagyon magas, 90 százalékot meghaladó arányban szereztek már az egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt legalább középfokú nyelvvizsgát.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.