A Freeszfe szerint csak "szemfényvesztés", hogy a miniszterek otthagyják az egyetemi kuratóriumokat

"Az alapítványi modell mindaddig nem biztosítja az egyetemek szabadságát, amíg a kuratóriumokat a kormány/miniszterelnök választja ki és bízza meg határozatlan időre" írta közleményében a Freeszfe.

  • Eduline

"Fontos lépés, de önmagában csak szemfényvesztés"  a miniszterek kilépése az egyetemek kuratóriumaiból, ez a Freeszfe szerint nem elég az egyetemek függetlenségének visszaállításához.

"Az alapítványi intézmények csak akkor felelhetnek meg a szabad, független, autonóm egyetem évszázados európai ideáljának, ha a kuratóriumokba az egyetemi polgárság jelöl és választ tagokat meghatározott időintervallumra. Továbbá, ha a megválasztott tagok az egyetemi polgárság erre kijelölt bizottsága által visszahívhatók, ellenőrizhetők és számonkérhetők. Mindaddig, amíg a kormány ezeket a feltételeket nem biztosítja, ameddig az egyetemeket működtető alapítványok kuratóriumi tagjait mindenféle egyeztetés és világosan megfogalmazott szempontrendszer nélkül jelölik ki, alig számít, hány miniszter mond le a mandátumáról. Helyükre ugyanúgy beültethetők elsősorban a hatalommal lojális, nem pedig az adott egyetem polgárainak érdekeit képviselő kurátorok" - írják.

Az egyesület szerint ahhoz, hogy "ezer sebből vérző, megújulásra váró" magyar felsőoktatás fejlődni tudjon, vagy legalább visszaálljon a modellváltást megelőző szintre, megoldást kellene találni az olyan problémákra, mint az intézmények költségvetésének nyilvánossá és átláthatóvá tétele, a kuratóriumi tagság időtartamának meghatározása, a vagyonkezelő alapítványok ideológiától és politikától mentes működtetése, valamint az egyetemi szenátusok alapvető jogainak visszaállítása.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.