A Freeszfe szerint csak "szemfényvesztés", hogy a miniszterek otthagyják az egyetemi kuratóriumokat

"Az alapítványi modell mindaddig nem biztosítja az egyetemek szabadságát, amíg a kuratóriumokat a kormány/miniszterelnök választja ki és bízza meg határozatlan időre" írta közleményében a Freeszfe.

  • Eduline

"Fontos lépés, de önmagában csak szemfényvesztés"  a miniszterek kilépése az egyetemek kuratóriumaiból, ez a Freeszfe szerint nem elég az egyetemek függetlenségének visszaállításához.

"Az alapítványi intézmények csak akkor felelhetnek meg a szabad, független, autonóm egyetem évszázados európai ideáljának, ha a kuratóriumokba az egyetemi polgárság jelöl és választ tagokat meghatározott időintervallumra. Továbbá, ha a megválasztott tagok az egyetemi polgárság erre kijelölt bizottsága által visszahívhatók, ellenőrizhetők és számonkérhetők. Mindaddig, amíg a kormány ezeket a feltételeket nem biztosítja, ameddig az egyetemeket működtető alapítványok kuratóriumi tagjait mindenféle egyeztetés és világosan megfogalmazott szempontrendszer nélkül jelölik ki, alig számít, hány miniszter mond le a mandátumáról. Helyükre ugyanúgy beültethetők elsősorban a hatalommal lojális, nem pedig az adott egyetem polgárainak érdekeit képviselő kurátorok" - írják.

Az egyesület szerint ahhoz, hogy "ezer sebből vérző, megújulásra váró" magyar felsőoktatás fejlődni tudjon, vagy legalább visszaálljon a modellváltást megelőző szintre, megoldást kellene találni az olyan problémákra, mint az intézmények költségvetésének nyilvánossá és átláthatóvá tétele, a kuratóriumi tagság időtartamának meghatározása, a vagyonkezelő alapítványok ideológiától és politikától mentes működtetése, valamint az egyetemi szenátusok alapvető jogainak visszaállítása.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.