A rendőrség szerint az elsősök nem voltak kiszolgáltatottak, mert a tábort bármikor szabadon elhagyhatták.
Vadai Ágnes DK-s képviselő az Eduline cikke alapján tett fel írásban egy kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek, amelyben arra volt kíváncsi, hogy „milyen lépéseket tesz az ügyészség a BME VIK bodajki gólyatáborában történtek minden körülményre kiterjedő feltárására?”
Polt ezt feljelentésként tekintette, és továbbította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. A képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy a rendőrség nem nyomoz tovább az ügyben.
Az eset kapcsán a rendőrség azt vizsgálta, hogy a BME VIK bodajki gólyatáborában kényszerítették-e, megalázták-e az elsősöket, kiszolgáltatott helyzetben voltak-e a gólyák, és történt-e becsületsértés. A rendőrség szerint mivel a gólyák bármikor elhagyhatták a tábort, ezért nem tekinthetőek kiszolgáltatott személyeknek. Emellett pedig a "kényszerítés bűncselekmény objektív feltételei nem álltak fent, így e bűncselekmény megvalósítása sem állt fent" és az sem volt megállapítható, hogy a gólyatáborban történtek csorbították a diákok becsületét a bűncselekmény megállapításához szükséges mértékben.
A rendőrség hozzátette, hogy ha az érintett bodajki gólyák közül feljelentést tenne vagy olyan körülmények jutnak a hatóság tudomására, ami alapján eljárás indításának lenne helye, a szükséges intézkedéseket megteszik.
Az Eduline-on több cikkben is beszámoltunk arról, hogy az elsősök szerint a BME VIK bodajki gólyatáborában durván, sokszor megalázóan bántak velük a felsőbbéves szeniorok. Az eset kapcsán egykori hallgatók is írtak szerkesztőségünknek, miszerint a munkatáborokra (és a szakemberek szerint a stanfordi börtönkísérletre) emlékezetető tábor, nem egyszeri alkalom volt, hanem évtizedes hagyomány, amelyről nem lehetett beszélni senkinek nehogy lelőjék a leendő gólyák előtt a poént. A szerkesztőségünkhöz beérkező olvasói levelekből azonban az is kiderült, hogy a felsőbbévesek nem csak a BME-n eshettek túlzásokba.
A BME a botrány kirobbanása után munkacsoportot állított fel, amelynek eredményét az oktatási jogok biztosához is elküldik.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
