A rendőrség szerint az elsősök nem voltak kiszolgáltatottak, mert a tábort bármikor szabadon elhagyhatták.
Vadai Ágnes DK-s képviselő az Eduline cikke alapján tett fel írásban egy kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek, amelyben arra volt kíváncsi, hogy „milyen lépéseket tesz az ügyészség a BME VIK bodajki gólyatáborában történtek minden körülményre kiterjedő feltárására?”
Polt ezt feljelentésként tekintette, és továbbította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. A képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy a rendőrség nem nyomoz tovább az ügyben.
Az eset kapcsán a rendőrség azt vizsgálta, hogy a BME VIK bodajki gólyatáborában kényszerítették-e, megalázták-e az elsősöket, kiszolgáltatott helyzetben voltak-e a gólyák, és történt-e becsületsértés. A rendőrség szerint mivel a gólyák bármikor elhagyhatták a tábort, ezért nem tekinthetőek kiszolgáltatott személyeknek. Emellett pedig a "kényszerítés bűncselekmény objektív feltételei nem álltak fent, így e bűncselekmény megvalósítása sem állt fent" és az sem volt megállapítható, hogy a gólyatáborban történtek csorbították a diákok becsületét a bűncselekmény megállapításához szükséges mértékben.
A rendőrség hozzátette, hogy ha az érintett bodajki gólyák közül feljelentést tenne vagy olyan körülmények jutnak a hatóság tudomására, ami alapján eljárás indításának lenne helye, a szükséges intézkedéseket megteszik.
Az Eduline-on több cikkben is beszámoltunk arról, hogy az elsősök szerint a BME VIK bodajki gólyatáborában durván, sokszor megalázóan bántak velük a felsőbbéves szeniorok. Az eset kapcsán egykori hallgatók is írtak szerkesztőségünknek, miszerint a munkatáborokra (és a szakemberek szerint a stanfordi börtönkísérletre) emlékezetető tábor, nem egyszeri alkalom volt, hanem évtizedes hagyomány, amelyről nem lehetett beszélni senkinek nehogy lelőjék a leendő gólyák előtt a poént. A szerkesztőségünkhöz beérkező olvasói levelekből azonban az is kiderült, hogy a felsőbbévesek nem csak a BME-n eshettek túlzásokba.
A BME a botrány kirobbanása után munkacsoportot állított fel, amelynek eredményét az oktatási jogok biztosához is elküldik.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
