Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A 2024-es felvételi eljárásban volt olyan egyetem, ahol már 366 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas, nappali tagozatos pszichológia alapszakra. Megnéztük, hogy idén felfele vagy lefele mozoghatnak a ponthatárok.
Pszichológia alapszakon a többi egyetemi képzéshez hasonlóan a ponthatárok:
függenek.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Még egy egyetem indít pszichológia alapszakot
A szakos kapacitásokat az Oktatási Hivatal a pszichológia alapképzés esetében sem tette közzé. Az állami ösztöndíjas helyek számát pedig azért sem túl egyszerű megsaccolni, mert a pszichológia a bölcsészettudományi szakok közé tartozik, és azokon az egyetemeken, ahol indítanak ilyen képzést, sokféle bölcsészszakot hirdettek meg az idei felvételi eljárásban is.
Azt azonban érdemes kiemelni, hogy 2025-ben tavalyhoz képest eggyel több egyetem indít pszichológusképzést: szeptembertől már az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is lehet pszichológiát hallgatni.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
A második legnépszerűbb képzés
Nem meglepő, hogy újabb egyetemen indul el a szak, mert a pszichológia évek óta az egyik legnépszerűbb alapszak. A 2025-ös felvételin első helyen 2849-en jelölték meg, míg az összes jelentkezők száma 8912 volt. Ennél többen csak gazdálkodási és menedzsmentet írták be az első helyre.
A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas helyeken az elsőhelyes jelentkezők száma a következőképpen alakul idén:
Az adatokból látszik, hogy a legtöbben az ELTE budapesti kampuszára szeretnének bekerülni. A képzeletbeli dobogó második fokára a Pázmány, míg a harmadikra a Károli került. Ha megnézzük a tavalyi adatokat, akkor láthatjuk, hogy az ELTE-n mintegy hétszeres, a Károlin mintegy nyolcszoros, míg a Pázmányon 24-szeres volt a túljelentkezés, de a Pannon Egyetemen is ezen a szakon négyszer többen jelentkeztek az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyekre.
Ha összevetjük az állami ösztöndíjas, nappalis elsőhelyes jelentkezők számát a tavalyiakkal, akkor láthatjuk, hogy a Pannon Egyetem és az ELTE kivételével mindegyik egyetemen néhány százalékkal csökkent a diákok száma.
Az ELTE budapesti képzésre 2024-ben csak 854-en, a veszprémi Pannon Egyetem állami, nappali tagozatos pszichológia szakára pedig 94-en jelentkeztek az első helyen, ehhez képest idén ezekre helyekre (ELTE 948 fő, PE 188 fő) többen szeretnének bejutni. Feltehetően emiatt idén ezen a két egyetemen emelkedhetnek az amúgy sem alacsony ponthatárok.
Emelkedhetnek a ponthatárok
Hogy végül hány pont lehet elég, természetesen attól is függ, hogy hogyan sikerült a diákoknak az idei érettségi.
Fontos, hogy a figyelembe vehető tárgyak közül legalább egyből emelt szinten kellett érettségizniük a felvételizőknek. (Kivéve, ha a Pannon Egyetemre vagy az EKKE-re jelentkeztek, mert ezeken a helyeken az emelt szintű érettségi nem felvételi követelmény.) Mondjuk az egy másik kérdés, ahhoz, hogy valaki ki tudja maxolni az érettségi pontokat, hiszen középszintű vizsgáért kevesebb felvételi pont jár, érdemesebb volt két emeltet bevállalnia.
Mindegyik egyetemen elfogadják a magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett a biológiaérettségit is.
Ugyan hivatalos statisztikák nincsenek, de az Eduline-nak nyilatkozó, történelemből emelt szinten érettségiző diákok azt mondták, hogy az írásbelin kifejezetten barátságos témákat kaptak, de a vizsga első részében egy-egy kérdés azért okozott meglepetést. A magyar emeltet is viszonylag könnyűnek érezték. A matek és a biosz emelt viszont nem volt ennyire egyszerű, sőt az angol emelt írásbelijét a diákok nehezebbnek érezték a tavalyihoz képest, ami valószínűleg a pontokon is meg fog látszani.
Tavaly egyébként a ponthatárok a következőképpen alakultak:
Ha az összes tényezőt figyelembe vesszük, akkor a jelentkezők növekvő száma és a viszonylag könnyebbnek tűnő magyar és történelem emelt miatt a népszerűbb egyetemek pszichológiaképzésein nagy eséllyel néhány ponttal emelkedni fognak a ponthatárok. Ugyanakkor a jelentkezők számának drasztikus ugrása miatt a Pannon Egyetemen is elképzelhető, hogy akár 10-15 ponttal több kell a bekerüléshez, mint tavay.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.