Egyetemi felvételi 2025: hány pont lehet elég a pszichológiára?

A 2024-es felvételi eljárásban volt olyan egyetem, ahol már 366 ponttal is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas, nappali tagozatos pszichológia alapszakra. Megnéztük, hogy idén felfele vagy lefele mozoghatnak a ponthatárok.

Pszichológia alapszakon a többi egyetemi képzéshez hasonlóan a ponthatárok:

  • a szakos kapacitástól (vagyis maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben),
  • a jelentkezők számától, illetve
  • a jelentkezők pontszámától

függenek.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Még egy egyetem indít pszichológia alapszakot

A szakos kapacitásokat az Oktatási Hivatal a pszichológia alapképzés esetében sem tette közzé. Az állami ösztöndíjas helyek számát pedig azért sem túl egyszerű megsaccolni, mert a pszichológia a bölcsészettudományi szakok közé tartozik, és azokon az egyetemeken, ahol indítanak ilyen képzést, sokféle bölcsészszakot hirdettek meg az idei felvételi eljárásban is.

Azt azonban érdemes kiemelni, hogy 2025-ben tavalyhoz képest eggyel több egyetem indít pszichológusképzést: szeptembertől már az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen is lehet pszichológiát hallgatni.

Intézményi pontok számítása 2025

A második legnépszerűbb képzés

Nem meglepő, hogy újabb egyetemen indul el a szak, mert a pszichológia évek óta az egyik legnépszerűbb alapszak. A 2025-ös felvételin első helyen 2849-en jelölték meg, míg az összes jelentkezők száma 8912 volt. Ennél többen csak gazdálkodási és menedzsmentet írták be az első helyre.

A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas helyeken az elsőhelyes jelentkezők száma a következőképpen alakul idén:

  • DE: 239 fő
  • EKKE: 98 fő
  • ELTE: 948 fő
  • ELTE (Szombathely): 88 fő
  • KRE: 331 fő
  • PE: 188 fő
  • PPKE: 370 fő
  • PTE: 185 fő
  • SZTE 249 fő

Az adatokból látszik, hogy a legtöbben az ELTE budapesti kampuszára szeretnének bekerülni. A képzeletbeli dobogó második fokára a Pázmány, míg a harmadikra a Károli került. Ha megnézzük a tavalyi adatokat, akkor láthatjuk, hogy az ELTE-n mintegy hétszeres, a Károlin mintegy nyolcszoros, míg a Pázmányon 24-szeres volt a túljelentkezés, de a Pannon Egyetemen is ezen a szakon négyszer többen jelentkeztek az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyekre.

Ha összevetjük az állami ösztöndíjas, nappalis elsőhelyes jelentkezők számát a tavalyiakkal, akkor láthatjuk, hogy a Pannon Egyetem és az ELTE kivételével mindegyik egyetemen néhány százalékkal csökkent a diákok száma.

Az ELTE budapesti képzésre 2024-ben csak 854-en, a veszprémi Pannon Egyetem állami, nappali tagozatos pszichológia szakára pedig 94-en jelentkeztek az első helyen, ehhez képest idén ezekre helyekre (ELTE 948 fő, PE 188 fő) többen szeretnének bejutni. Feltehetően emiatt idén ezen a két egyetemen emelkedhetnek az amúgy sem alacsony ponthatárok.

Emelkedhetnek a ponthatárok

Hogy végül hány pont lehet elég, természetesen attól is függ, hogy hogyan sikerült a diákoknak az idei érettségi.

Fontos, hogy a figyelembe vehető tárgyak közül legalább egyből emelt szinten kellett érettségizniük a felvételizőknek. (Kivéve, ha a Pannon Egyetemre vagy az EKKE-re jelentkeztek, mert ezeken a helyeken az emelt szintű érettségi nem felvételi követelmény.) Mondjuk az egy másik kérdés, ahhoz, hogy valaki ki tudja maxolni az érettségi pontokat, hiszen középszintű vizsgáért kevesebb felvételi pont jár, érdemesebb volt két emeltet bevállalnia.

Mindegyik egyetemen elfogadják a magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett a biológiaérettségit is.

Ugyan hivatalos statisztikák nincsenek, de az Eduline-nak nyilatkozó, történelemből emelt szinten érettségiző diákok azt mondták, hogy az írásbelin kifejezetten barátságos témákat kaptak, de a vizsga első részében egy-egy kérdés azért okozott meglepetést. A magyar emeltet is viszonylag könnyűnek érezték. A matek és a biosz emelt viszont nem volt ennyire egyszerű, sőt  az angol emelt írásbelijét a diákok nehezebbnek érezték a tavalyihoz képest, ami valószínűleg a pontokon is meg fog látszani.

Tavaly egyébként a ponthatárok a következőképpen alakultak:

  • Debreceni Egyetem – 443 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem – 453 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (Szombathely) – 419 pont
  • Károli Gáspár Református Egyetem –  441 pont
  • Pannon Egyetem: 366 pont
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 460 pont
  • Pécsi Tudományegyetem – 437 pont
  • Szegedi Tudományegyetem – 446 pont

Ha az összes tényezőt figyelembe vesszük, akkor a jelentkezők növekvő száma és a viszonylag könnyebbnek tűnő magyar és történelem emelt miatt a népszerűbb egyetemek pszichológiaképzésein nagy eséllyel néhány ponttal emelkedni fognak a ponthatárok. Ugyanakkor a jelentkezők számának drasztikus ugrása miatt a Pannon Egyetemen is elképzelhető, hogy akár 10-15 ponttal több kell a bekerüléshez, mint tavay.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.