Sokan már túl vannak az érettségin, mégsem jelennek meg a pontjaik az E-felvételi rendszerben. Ez nem feltétlenül hiba – több oka is lehet annak, ha a rendszer egyelőre nulla pontot mutat. Mutatjuk, mire érdemes figyelni.
A 2025-ös érettségik hivatalosan július 2-án zárulnak, azonban sok diák már túl van a szóbeli vizsgáin, és tisztában van minden eredményével. Ennek ellenére az E-felvételi rendszerében ilyenkor gyakran még mindig nulla pont szerepel.
Ez általában nem hiba, hanem azt jelzi, hogy a felvételi központ még nem dolgozta fel az érettségi eredményeket. A pontszámok kiszámításához szükség van minden releváns adat beérkezésére – ha ezek közül akár egy is hiányzik, a rendszer nem tud végleges pontszámot megjeleníteni. Nincs ok aggodalomra: az adatok folyamatosan frissülnek, és a pontszámok hamarosan meg fognak jelenni.
Mire figyelj, ha csak egy jelentkezésednél hiányoznak a pontok?
Előfordulhat, hogy a legtöbb jelentkezési hely mellett már látszanak a pontjaid, de egy adott szaknál még mindig nulla pont szerepel. Ez általában valamilyen speciális követelmény hiányára utal. Az alábbiak lehetnek a lehetséges okok:
Bármelyik esetről is van szó, fontos, hogy figyeld a hiánypótlási felhívásokat, mert július 9-ig van lehetőséged a hiányzó dokumentumok pótlására vagy esetleges hibák javítására.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
