Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az öt legnépszerűbb bölcsésztudományi képzésnél elég változatos, hogy hol húzták a legmagasabb ponthatárokat.
Közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem képzéseire a 2025-ös általános felvételi eljárás során.
A bölcsésztudományi képzési területen a legtöbben pszichológiára készülnek, melyre 2696 elsőhelyes jelentkezés érkezett. Szintén népszerű még az anglisztika, a közösségszervezés, a szabad bölcsészet és a történelem.
Kiválasztottunk néhány egyetemet, és megnéztük, tavaly milyenek voltak a ponthatárok ezen az öt képzésen. Bár ezek idén változhatnak, segítségül szolgálhat ahhoz, hogy tudjátok, mire számíthattok majd a ponthirdetéskor.
Ezeken az alapszakokon extrém magasak voltak a ponthatárok 2024-ben
A legnépszerűbb nappali és állami ösztöndíjas bölcsész szakok ponthatárai 2024-ben:
pszichológia
anglisztika
közösségszervezés
szabad bölcsészet
történelem
Évről évre több tízezer jelentkezőt vonzanak ugyanakkor a pedagógusképzések is, kiváltképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a legnagyobb vidéki intézmények, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem. Illetve több intézményben a bölcsésztudományi karokon vannak a népszerű kommunikáció- és médiatudomány képzések is.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.