Egy-két kivétellel az egyetemek többsége nem húzott minimumponthatárokat a pedagógusképzéseken

Keményebb elvárásai vannak a veszprémi Pannon Egyetemnek és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek a jövő pedagógusaival szemben, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a pécsi vagy a szegedi egyetemnek.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Minimumponthatárok 2025

Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.

A veszprémi Pannon Egyetemen az egységesség mellett döntöttek: minden szakon 240 pontos küszöböt húztak. Azok, akik ezt nem érik el, nem kerülhetnek be az intézménybe.

Ez a pedagógusképzések esetén szigorúbb követelményt jelent, mint a legtöbb pedagógusképzést indító egyetem esetében.

A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán például az óvodapedagógia szakra készülőknek csak 200 pontos minimumponthatárt kell megugrani, és ennyi a minimumponthatár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karára készülőknek és a Nyíregyházi Egyetemen tanuló jövendőbeli pedagógusoknak is. A Gál Ferenc Egyetem pedagógusképzéseire készülőknek pedig legalább 180 pontot kell elérni, hogy legyen esélyük bekerülni az egyetem képzéseire.

Nem húztak azonban minimumponthatárokat a pedagógusképzések esetében többek között

  • a Miskolci Egyetemen,
  • a Soproni Egyetemen
  • a Károli Gáspár Református Egyetemen,
  • a Széchenyi István Egyetemen,
  • a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen,
  • a Szegedi Tudományegyetemen,
  • a Pécsi Tudományegyetemen és
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetemen sem.

A Pannon Egyetemhez hasonló 240-es minimumponthatár mellett csak az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem döntött.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.

Az egyébként nem meglepő, hogy az egyetemek többsége nem húzott minimumponthatárokat a pedagógushallgatók számára, hiszen továbbra is pedagógushiány van az iskolákban. Ezen segíthet valamennyire a béremelés, 2025-től ugyanis a pedagógusok bérét a pályakezdők esetében bruttó 630 ezer forintban fixálták, míg

  • pedagógus I. esetén: 653 100 ft- 1 290 800 ft
  • pedagógus II. esetén: 660 400 ft- 1 375 600 ft
  • mesterpedagógus esetén: 716 900 ft- 1 654 400 ft
  • kutatótanár esetén: 840 000 ft-1 781600 ft
között alakulnak a fizetések.
    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.