Egy-két kivétellel az egyetemek többsége nem húzott minimumponthatárokat a pedagógusképzéseken

Keményebb elvárásai vannak a veszprémi Pannon Egyetemnek és az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek a jövő pedagógusaival szemben, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a pécsi vagy a szegedi egyetemnek.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Minimumponthatárok 2025

Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.

A veszprémi Pannon Egyetemen az egységesség mellett döntöttek: minden szakon 240 pontos küszöböt húztak. Azok, akik ezt nem érik el, nem kerülhetnek be az intézménybe.

Ez a pedagógusképzések esetén szigorúbb követelményt jelent, mint a legtöbb pedagógusképzést indító egyetem esetében.

A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán például az óvodapedagógia szakra készülőknek csak 200 pontos minimumponthatárt kell megugrani, és ennyi a minimumponthatár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karára készülőknek és a Nyíregyházi Egyetemen tanuló jövendőbeli pedagógusoknak is. A Gál Ferenc Egyetem pedagógusképzéseire készülőknek pedig legalább 180 pontot kell elérni, hogy legyen esélyük bekerülni az egyetem képzéseire.

Nem húztak azonban minimumponthatárokat a pedagógusképzések esetében többek között

  • a Miskolci Egyetemen,
  • a Soproni Egyetemen
  • a Károli Gáspár Református Egyetemen,
  • a Széchenyi István Egyetemen,
  • a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen,
  • a Szegedi Tudományegyetemen,
  • a Pécsi Tudományegyetemen és
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetemen sem.

A Pannon Egyetemhez hasonló 240-es minimumponthatár mellett csak az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem döntött.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.

Az egyébként nem meglepő, hogy az egyetemek többsége nem húzott minimumponthatárokat a pedagógushallgatók számára, hiszen továbbra is pedagógushiány van az iskolákban. Ezen segíthet valamennyire a béremelés, 2025-től ugyanis a pedagógusok bérét a pályakezdők esetében bruttó 630 ezer forintban fixálták, míg

  • pedagógus I. esetén: 653 100 ft- 1 290 800 ft
  • pedagógus II. esetén: 660 400 ft- 1 375 600 ft
  • mesterpedagógus esetén: 716 900 ft- 1 654 400 ft
  • kutatótanár esetén: 840 000 ft-1 781600 ft
között alakulnak a fizetések.
Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna