Felvételi 2025: így zajlik a jelentkezés menete az E-felvételi rendszerében

Útmutatás, ha nem lennétek biztosak benne, hogy hogyan lehet a választott egyetemek szakjaira jelentkezni.

  • Rodler Lili

December 20-án az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a 2025-ös általános felvételi eljárás felvételi tájékoztatóját, amiből többek között az is kiderült, hogy február 15-ig van időtök jelentkezni a választott szakotokra az e-felvételi rendszerében.

 

Érdemes lehet a jelentkezéseitek leadása előtt újra átböngészni a felvételi tájékoztatót, és nem csak azért, mert a legjobb stratégia a tájékozottság, hanem mert általában az Oktatási Hivatal január végéig szokta nyilvánosságra hozni az összes olyan változást, induló képzések terén, ami nagyban érinthet titeket.

Ha már tudjátok, hogy melyik felsőoktatási intézmények szakjait szeretnétek megjelölni, akkor nincs más hátra, mint az E-felvételi rendszerében leadni a jelentkezéseteket.

A jelentkezéshez szükséges rendszerben a jelentkezési hely fül alá vihetitek fel a választott intézményeket. Itt fel lesz tüntetve az összes olyan információ a képzéssel kapcsolatban, ami a legfontosabb a beazonosításához.

Ilyen az

  • egyetem neve,
  • a képzési szint (Bsc, Msc vagyis BA és MA)
  • a választott szak,
  • az egyetem telephelye,
  • hogy milyen nyelven oktatják a szakot,
  • hány félév,
  • milyen munkarendben (nappali, levelező) és
  • milyen finanszírozási formában (Á, mint állami ösztöndíjas és K, mint önköltséges) jelentkeztetek rá.

Fontos tudni, hogy legfeljebb hat jelentkezési helyet jelölhettek meg. Egy jelentkezési helynek számít, ha ugyan annak a jelentkezési helynek mindkét finanszírozási formáját megjelöltétek. Ezeket külön sorban kell feltüntetni, így maximum 12 sor tölthető ki a jelentkezéskor.

A kiválasztott szakok között sorrendet kell felállítsatok. Mindez azért is fontos, mivel mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül sorrendben az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt. Ennek fényében értelemszerűen érdemes úgy felállítani a sorrendeteket, hogy az a képzés kerüljön legelőre, amelyikre a legjobban szeretnétek bejutni.

A sorrendetek felállításakor érdemes figyelni a képzés finanszírozási formájára is.

Fontos, hogy a jelentkezést, és utána a jelentkezésetek hitelesítését az Ügyfélkapu+ vagy a DÁP rendszerében, február 15-ig megtegyétek, mert utána már új képzést nem fogtok tudni hozzáadni a listához. Néhány esetet (finanszírozási forma, telephely) leszámítva, nem lehet módosítani a jelentkezéskor megadott jelentkezési hely bármely adatán (szint, munkarend, intézmény, szak, szakirány, meghirdetés nyelve).

A jelentkezési határidő után viszont a sorrenden, bár csak egy alkalommal így jól gondoljátok meg, de lehet változtatni. Illetve a jelentkezési helyeket is vissza lehet vonni, de azt csak véglegesen, mert utána nem tudjátok újra felvenni az idei felvételi időszakban.

Ez utóbbiakra viszont az ügyintézési időszakban lesz majd lehetőségetek, legkésőbb július 9-ig.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.