Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Útmutatás, ha nem lennétek biztosak benne, hogy hogyan lehet a választott egyetemek szakjaira jelentkezni.
December 20-án az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a 2025-ös általános felvételi eljárás felvételi tájékoztatóját, amiből többek között az is kiderült, hogy február 15-ig van időtök jelentkezni a választott szakotokra az e-felvételi rendszerében.
Érdemes lehet a jelentkezéseitek leadása előtt újra átböngészni a felvételi tájékoztatót, és nem csak azért, mert a legjobb stratégia a tájékozottság, hanem mert általában az Oktatási Hivatal január végéig szokta nyilvánosságra hozni az összes olyan változást, induló képzések terén, ami nagyban érinthet titeket.
Ha már tudjátok, hogy melyik felsőoktatási intézmények szakjait szeretnétek megjelölni, akkor nincs más hátra, mint az E-felvételi rendszerében leadni a jelentkezéseteket.
A jelentkezéshez szükséges rendszerben a jelentkezési hely fül alá vihetitek fel a választott intézményeket. Itt fel lesz tüntetve az összes olyan információ a képzéssel kapcsolatban, ami a legfontosabb a beazonosításához.
Ilyen az
Fontos tudni, hogy legfeljebb hat jelentkezési helyet jelölhettek meg. Egy jelentkezési helynek számít, ha ugyan annak a jelentkezési helynek mindkét finanszírozási formáját megjelöltétek. Ezeket külön sorban kell feltüntetni, így maximum 12 sor tölthető ki a jelentkezéskor.
A kiválasztott szakok között sorrendet kell felállítsatok. Mindez azért is fontos, mivel mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül sorrendben az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt. Ennek fényében értelemszerűen érdemes úgy felállítani a sorrendeteket, hogy az a képzés kerüljön legelőre, amelyikre a legjobban szeretnétek bejutni.
A sorrendetek felállításakor érdemes figyelni a képzés finanszírozási formájára is.
Fontos, hogy a jelentkezést, és utána a jelentkezésetek hitelesítését az Ügyfélkapu+ vagy a DÁP rendszerében, február 15-ig megtegyétek, mert utána már új képzést nem fogtok tudni hozzáadni a listához. Néhány esetet (finanszírozási forma, telephely) leszámítva, nem lehet módosítani a jelentkezéskor megadott jelentkezési hely bármely adatán (szint, munkarend, intézmény, szak, szakirány, meghirdetés nyelve).
A jelentkezési határidő után viszont a sorrenden, bár csak egy alkalommal így jól gondoljátok meg, de lehet változtatni. Illetve a jelentkezési helyeket is vissza lehet vonni, de azt csak véglegesen, mert utána nem tudjátok újra felvenni az idei felvételi időszakban.
Ez utóbbiakra viszont az ügyintézési időszakban lesz majd lehetőségetek, legkésőbb július 9-ig.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.