Waldorf-gimnázium: erre számíthattok, ha ilyen középiskolát választanátok
A Waldorf-iskolák híresek befogadó közösségeikről, de sokban eltérnek a hagyományos állami iskolák rendszerétől.
Több hónap munkája térült meg szerda este nyolckor – ekkor tette közzé az Oktatási Hivatal a 2023-as felsőoktatási felvételi ponthatárait. Idén több mint 126 ezren próbáltak meg bejutni valamelyik hazai felsőoktatási intézmény képzésére, 27 százalékkal többen, mint az elmúlt években, hiszen ehhez hasonló jelentkezési szám utoljára 2011-ben volt.
Bár pontos adatok egyelőre nem érkeztek arról, hogy hány felvételizőnek sikerült a bejutás, a kapacitásszámok növelése miatt egyértelmű, hogy a legtöbb egyetemre jóval többen kerültek be, mint a korábbi években.
A Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint az elmúlt évhez képest csaknem 30 százalékkal emelkedett az idei központi felvételi eljárásban felvettek száma.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre háromszázzal több hallgatót vettek fel, mint 2022-ben, így idén szeptemberben összesen 2300 elsőéves kezdheti meg a tanulmányait a budapesti intézményben, de a kisebb egyetemeken is nőtt a felvettek száma: az Apor Vilmos Katolikus Főiskola pedagógusképzésein idén ősszel közel háromszor annyian kezdhetik meg a tanulmányaikat, mint egy évvel korábban.
"Az intézménybe jelentkezők száma többéves rekordot döntött 2023-ban, a legnépszerűbb továbbra is az óvodapedagógus szak" – derül ki az Eduline-nak küldött sajtóközleményből.
A növekedésnek – ahogy azt korábban már írtuk is – valószínűleg a felvételi rendszer átalakításához van köze, idén ugyanis már nem voltak központilag meghatározott minimumponthatárok, és az emelt érettségi sem volt központi követelmény, ezekről az egyetemek idén már saját hatáskörben dönthettek.
Számadatok hiányában is valószínűsíthető egyébként, hogy az ország legtöbb hallgatót vonzó egyeteme idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett, ahová összesen 31 781 fő jelentkezett, első helyen pedig 17 829-en jelölték meg. A második és harmadik helyen viszont vidéki egyetemek vannak: a Debreceni Egyetemre összesen 19 676-an próbáltak bejutni, a Szegedi Tudományegyetemre pedig 17 876-an. A teljes listát a legnépszerűbb karokkal kiegészülve itt találjátok.
Fazekas István
Míg a Corvinusra 456 pont kellett, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 407 pont is elég volt az elmúlt évek legnépszerűbb alapszakjára, a gazdálkodási és menedzsmentre való bekerüléshez. Ugyanakkor nem ez az egyetlen szak, ahol az intézmények között közel ötven, vagy annál magasabb különbségek vannak.
A 2023-as felvételi negyedik legnépszerűbb képzése az ápolás és betegellátás, aminek a gyógytornász szakirányára a Debreceni Egyetemen 372 pont kellett, míg a Semmelweis Egyetemen 429.
A legnagyobb különbség azonban nem itt, hanem a mérnökinformatikus képzésen van. Erre a szakra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 399 pontot kellett elérniük a felvételizőknek, a kecskeméti Neumann János Egyetemen viszont csak 269-et, a Miskolci Egyetemen pedig mindössze 242 pontot, ami alacsonyabb, mint a korábbi évek központilag meghatározott minimumponthatára (280).
Van néhány hasonlóan nagy különbség ugyanakkor a mesterszakok esetében is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésére például elég volt 54 pontot szerezni a százból, a Pécsi Tudományegyetemre viszont 90 pont kellett, míg az emberi erőforrások mesterképzésre az ELTE-n 65, Debrecenben 70, Pécsett viszont 84 pont kellett.
Azt, hogy hogyan alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb alapszakokon itt, a mesterképzések listáját pedig itt nézhetitek meg.
Van olyan szak a Corvinuson, amire 480 pont kellett
Magyarország egyik legszínvonalasabb egyeteme, nem véletlen, hogy nagyon sokan akartak bekerülni, a Budapesti Corvinus Egyetem azonban szigorú mércét húzott: a kommunikáció és médiatudományt leszámítva szinte minden szak ponthatárán emeltek egy kicsit. Radikális emelést viszont sehol nem hajtottak végre: mindenhol egy-két pontokat kozmetikáztak legnépszerűbb képzéseik ponthatárán:
- egy ponttal emelték meg a gazdálkodás és menedzsment magyar nyelvű szakán a – modellváltás óta nem államilag, hanem alapítványi szinten – támogatott képzés ponthatárát, így az most 456 lett (az önköltséges maradt 418),
- nem indítják el már magyarul a nemzetközi tanulmányok szakot, angolul pedig a ponthatárt hét ponttal csökkentették, így most 470-en áll, ha valaki nem önköltséges képzésre szeretne bejutni,
- négy ponttal 422 pontra emelték a politikatudományok ponthatárát,
- a pénzügy és számvitel ponthatára szintén négy ponttal nőtt, így már 464 kellett ahhoz, ha valaki támogatott képzésre akart bejutni,
- szintén két ponttal emelték meg a rendkívül népszerű nemzetközi gazdálkodás szak beugróját, már 480 a bekerülési határ a tavalyi 478 helyett. Ha pedig valaki fizetős alternatívában gondolkodott, az sem sokkal könnyebb: a tavalyi 414 helyett most négy ponttal több, 418 a beugró.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy más egyetemeken ne változtak volna a ponthatárok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseinek ponthatárait itt, a Budapesti Műszaki Egyetem ponthatárait itt, a Budapest Gazdasági Egyetem ponthatárait pedig ide kattintva éritek el, de azt is összeszedtük nektek, hogy hogyan alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb társadalomtudományi és egészségügyi képzéseken. A későbbiekben pedig természetesen beszámolunk majd a többi egyetem ponthatárairól is.
Mi jön a felvételi után?
Bár a legnagyobb megpróbáltatásokon ezennel hivatalosan is túl vagytok, nem dőlhettek hátra a felvételi után sem, hiszen kezdődnek a beiratkozások, jönnek a gólyatáborok és persze, ha olyan egyetemre vettek fel titeket, ami a lakóhelyetektől távol van, akkor a kollégiumi jelentkezés, vagy esetleg a lakáskeresés. Ha az utóbbi mellett voksoltok, sajnos idén nem lesz könnyű dolgotok, hiszen akár 240 ezer forint/hónap is lehet egyhavi lakbéretek.
Azt, hogy milyen dátumokat kell észben tartanotok, ebben a cikkben szedtük össze nektek. A legfontosabb ezek közül a hivatalos felvételi határozat érkezése, amit augusztus 5-ig kell megkapnotok, és aminek megérkezéséről e-mailben értesít majd titeket az Oktatási Hivatal. Ezt a dokumentumot az E-felvételi felületéről tölthetitek majd le, amiben benne lesz többek között a beiratkozás dátuma és helye is.
És ha egy képzésre sem kerültem be?
Tudjuk, hogy a rengeteg boldog arc mellett több ezren vagytok, akiknek nem alakult olyan felhőtlenül a szerda estéje. A jó hírünk viszont az, hogy akkor is van még egy lehetőségetek, ha elsőre nem sikerült bejutni, hiszen hamarosan indul a pótfelvételi azoknak a diákoknak, akik vagy egyáltalán nem jelentkeztek az idei általános felsőoktatási felvételire, vagy pedig jelentkeztek, de egyetlen szakra sem kerültek be. A részletekről hamarosan mi is beszámolunk nektek, addig pedig fel a fejjel. Bárhogy is sikerült a felvételi, nem a világ vége, ha nem kerültetek be, hiszen rengeteg lehetőségetek lesz még próbálkozni.
