Itt a lista: mutatjuk a legnépszerűbb orvos- és egészségtudományi szakok ponthatárait

Hányan jelentkeztek idén orvosi, fogorvosi és gyógyszerészképzésre, ápolónak vagy éppen dietetikusnak? Mutatjuk a legnépszerűbb orvos- és egészségtudományi szakokat és a 2023-as felvételi ponthatárait.

  • Székács Linda
  • Tornyos Kata

Idén több mint háromezren jelentkeztek általános orvosi képzésre, fogorvosnak pedig 1733-an, gyógyszerésznek 1356-an készülnek. Nem volt könnyű dolguk viszont, ezeken a szakokon ugyanis két tárgyból – biológiából és kémiából vagy fizikából – is emelt szintű érettségit kellett tenni a jelentkezőknek.

Mutatjuk, hogyan alakultak a 2023-as ponthatárok az orvosi és egészségtudományi szakokon:

Általános orvos (nappali, állami ösztöndíjas)

  • Semmelweis Egyetem: 444
  • Debreceni Egyetem:415
  • Szegedi Tudományegyetem:425
  • Pécsi Tudományegyetem:417

Fogorvosi (nappali, állami ösztöndíjas)

  • Semmelweis Egyetem: 432
  • Debreceni Egyetem:415
  • Szegedi Tudományegyetem: 410
  • Pécsi Tudományegyetem: 410

Gyógyszerész (nappali, állami ösztöndíjas)

  • Semmelweis Egyetem: 372
  • Debreceni Egyetem: 359
  • Szegedi Tudományegyetem: 352
  • Pécsi Tudományegyetem: 350

Ápolás és betegellátás (nappali, állami ösztöndíjas):

  • DE (gyógytornász): 372
  • SE (dietetikus): 394
  • PTE (mentőtiszt): 352
Önköltséges formára egyébként ezeken a képzéseken jellemzően csak néhányan jelentkeztek – nem véletlenül, ezek ugyanis a magyar felsőoktatás legdrágább képzései. Az általános orvosi és a fogorvosi szakért például félévente 1 350 000 forintot, a gyógyszerészképzésért 800 ezer forintot kell fizetni szemeszterenként.
    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.