455 és 420 - ilyenek az idei ponthatárok az ELTE legnépszerűbb képzésein

Idén több mint 31 ezren jelentkeztek az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Mutatjuk a ponthatárokat a legnépszerűbb képzéseken.

  • Székács Linda
  • Tornyos Kata
A legtöbb jelentkezőt a bölcsészkar vette fel, amelyet a Gazdálkodástudományi Kar (elsőéves), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (elsőéves) követ. Az ELTE legnagyobb létszámmal induló alap- vagy osztatlan szakjai a
  • jogász (477),
  • a programtervező informatikus (420),
  • a gyógypedagógia (391) és
  • a pszichológia (455).

A mesterszakok közül a legnépszerűbb a

  • vezetés és szervezés (68), ezt követi
  • a pszichológia (81),
  • a pénzügy (67),
  • a marketing (66).

Itt találjátok a 2023-as felvételi összes ponthatárát.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István