Nehéz helyzet előtt állnak az albérletet kereső egyetemisták, komoly árakra kell számítani az őszi félévben

Az őszi félév közeledtével egyre nő a kereslet az albérletpiacon. Míg nyárra sokan hazaköltöznek az egyetemisták közül, a szemeszter kezdete előtt újra visszajönnek a nagyvárosokba, ha pedig a kollégium nem opció, a következő lehetőség az albérlet. Mutatjuk, hogy milyen bérleti díjakkal kell ősszel kalkulálni.

Nem újdonság, ha azt írjuk, hogy az országban Budapesten a legmagasabb a lakások havi bérleti díja, ezért nehéz helyzetben vannak azok az egyetemisták, akik tanulmányaik mellett a fővárosban függetlenül akarnak élni. A többi nagyvárosban való lakhatás sem olcsó, de lényeges különbségek lehetnek a fővároshoz képest. Jelenleg Miskolcon a legkedvezőbbek az albérleti díjak.

Az árak évről évre változnak, de sajnos folyamatosan csak növekszenek. Az ingatlan.com elemzése szerint ennek oka a szintén növekvő kereslet, ami éves szinten 8 százalékos. Az őszi félév kezdete előtt pedig mindig megugranak az albérleti díjak, a nyári szünetből visszaérkező egyetemisták és a frissen felvett diákok, vagyis a gólyák miatt.

A Budapesten tanuló fiataloknak nincs mit tenniük tehát, ha nem veszik fel őket kollégiumba, vagy nem szeretnének idegenekkel kis szobákon osztozni, akkor albérletet kell keresniük. A jó hír azonban, hogy a fővárosban is változóak az árak, így lehet azzal is spórolni, ha nem a legfelkapottabb kerületeket választja az ember.

A hvg.hu összeszedte az ingatlan.com átlag albérleti díjait a nagyobb városokban. Ezek a következőképp alakulnak:

  • Budapesten: átlagosan 240 ezer forint/hó
  • Debrecenben és Győrben: 170 ezer
  • Pécsen: 140 ezer
  • Szegeden: több mint 137 ezer
  • Miskolcon pedig 100 ezer forint.
A fővárosban a három legolcsóbb kerület a X., XVII. és a XXI., ahol átlagosan 150-165 ezer forint a bérleti díj, míg az egyetemekhez közel, vagy például a várnegyedben értelemszerűen magasabbak a havi lakhatási költségek.

    Az egyetemisták között egyébként a legnépszerűbb Budapesti kerületek a VIII., IX., XI. és a XIII., ahol 220-240 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Ezek valószínűleg épp azért népszerűek, mert közel vannak az intézményekhez, ezt pedig nagyon is érdemes számításba venni, ugyanis lehet, hogy egy külkerületi lakás olcsóbb, viszont sokkal több idő a belvárosba való bejutás, ami rosszabb esetben egy-másfél óra is lehet.

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.