Ezzel igyekeznek a pályaelhagyást megelőzni.
Bár több, mint egy évtizede nem az önkormányzatok tartják fenn az iskolákat, Terézvárosban most pedagógusok elvándorlását is igyekeznek megelőzni egy új támogatási formával. A kerület képviselő-testülete ugyanis a múlt héten úgy döntött: három éven át havi bruttó 150 ezer forintos albérlet-támogatást nyújt 18 munkavállalónak: óvodapedagógusoknak, bölcsődei dolgozóknak, szociális munkásoknak, rendőröknek, közölte Soproni Tamás polgármester a Facebook-oldalán.
A politikus azt írja, ezzel azt szeretnék megakadályozni, hogy az érintettek elhagyják a pályájukat. „Elkeserítő látni, hány tanár és óvodapedagógus kényszerül elhagyni a pályát, mert úgy érzi, nincs megbecsülve, sem erkölcsileg, sem anyagilag, a státusztörvénnyel pedig még rosszabb helyzetbe kerül. És nincsenek ezzel egyedül. Pedagógiai asszisztensek, iskolapszichológusok, szociális szférában dolgozók, rendőrök, tűzoltók – mind menekülnek az államtól, mint munkáltatótól” – fogalmazott bejegyzésében a momentumos városvezető.
Hozzátéve, bár más eszközökkel – bérkiegészítéssel, béren kívüli juttatásokkal, szolgálati lakással és a folyamatos intézmény-felújításokkal – is igyekeznek ezeket a közszférában dolgozókat segíteni, csak „lyukakat betömködni” képesek, hiszen a pályaelhagyás megakadályozásához strukturális reformra és méltányos bérekre lenne szükség.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
