Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Egy egyszerű feladattal szokta szemléltetni a pedagógusok mindennapi munkavégzése és a hivatalosan meghatározott kötelezettségeik közötti különbséget Dr. Danyi Gyula oktatási szakértő, aki több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a felsőoktatás, a pedagógusképzés, illetve az oktatásfejlesztés területén, vezetőként, valamint kutatóként pedig oktatásinnovációs, minőségirányítási és képzésfejlesztési rendszerek kialakításában is részt vett.
Legfrissebb Facebook-bejegyzése szerint a gyakorló pedagógusokat arra szokta kérni, hogy egy A4-es lapra írják össze mindazokat a feladatokat és tevékenységeket, amelyeket hétfő reggeltől péntek délutánig az iskolában vagy az óvodában végeznek. Ezt követően előveteti velük a hatályos munkaköri leírásukat, majd közösen összehasonlítják a két felsorolást.
Hát, ilyenkor szokott lenni a nagy csodálkozás! A gyakorlat azt mutatja, hogy a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok és oktatók jóval több feladatot látnak el, mint amennyit a munkaköri leírásuk hivatalosan előír számukra. Vagy a munkaköri leírások nem megfelelőek, és nem követik a gyakorlatot, vagy pedig az oktatási rendszer olyan feladatok elvégzését is megköveteli a pedagógusoktól, amelyek ellátásának rendjét nem szabályozza megfelelően
– fogalmazott Danyi, majd hozzátette: úgy gondolja, a két probléma egyszerre van jelen.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógusoktól elvárt feladatok köre sok esetben túlmutat a hivatalosan rögzített kötelezettségeken, miközben azok ellátásához nem mindig állnak rendelkezésre megfelelő feltételek és kiszámítható szabályok. Mindez szerinte ahhoz vezet, hogy a mindennapi működés részévé válnak olyan többletfeladatok és tisztázatlan felelősségi körök, amelyek rendezésére a rendszer nem fordít kellő figyelmet.
A pedagógusok jelentős része túlterheltnek érzi magát
A pedagógusok munkaterhelésével kapcsolatos problémákra korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felmérése is rámutatott. Ahogyan arról az Eduline is beszámolt, a szakszervezet 2026-os KÖR-kép felmérését közel hétezren töltötték ki, és az eredmények szerint a válaszadó pedagógusok mintegy 70 százaléka túlterheltnek érzi magát a munkahelyén.
A felmérés alapján a megkérdezettek körülbelül 45 százaléka úgy véli, hogy a túlzott adminisztráció akadályozza a munkája színvonalas ellátását, míg 31 százalékuk a gyakori helyettesítéseket, 26 százalékuk pedig a létszámhiányt is problémaként jelölte meg.
A szakszervezet korábban közzétett részeredményeiből az is kiderült, hogy a válaszadók 39,8 százaléka a munkakörén kívüli feladatokat is a mindennapi munkavégzés egyik nehézségének tartja.
A PDSZ szerint az adminisztráció, a helyettesítések, a munkakörön kívüli feladatok és a létszámhiány egymást erősítő problémák, amelyek miatt a pedagógusoknak kevesebb idejük és energiájuk marad a gyerekekkel és a diákokkal való foglalkozásra.
Hány pedagógus hiányzik valójában a magyar köznevelésből? A Pedagógusok Szakszervezete szerint erre nem lehet pusztán a betöltetlen álláshelyek számából válaszolni. A statisztikák értelmezésekor figyelembe kellene venni többek között a visszafoglalkoztatott nyugdíjasokat és a túlórákkal lefedett álláshelyeket is. Közben más szakemberekből, például iskolapszichológusokból is komoly hiány van.
Mekkora az esélye, hogy a diákot felveszik a kiszemelt középiskola adott tagozatára? Mire lehet számítani a középiskolai felvételi szóbelijén, vagy éppenséggel hogyan lehet megnézni, hogy egy középiskolába hány ponttal lehetett bekerülni az előző években? Az a szülő, akinek a gyereke a középiskolai felvételi előtt áll, biztosan találkozott már a Sulinavigátorral, melynek keretében 25-26 láthatatlan önkéntes a saját szabadidejében segít eligazodni ebben az információs útvesztőben.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
A nevelést-oktatást segítők mellett a technikai dolgozók fizetése is emelkedik. Az állami egyetemek oktatóinak béremelésére 10 milliárd forintot különítenek el.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
