A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
Az 1956-os forradalom kirobbanásában meghatározó szerepet játszottak az egyetemisták, akik október 23-án napközben békés, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói által szervezett tüntetésen, illetve számos vidéki megmozdulással követeltek változást.
Estére a Kossuth téren és a környező utcákban több mint 200 ezer ember gyűlt össze, és a Dózsa György úti Sztálin-szobornál is gyülekeztek a fiatalok, hogy eleget tegyenek a 16 pont egyik követelésének, a 10 méter magas, csaknem 6 tonnás Sztálin-szobor ledöntésének.
A demonstráción azután szabadultak el az indulatok, hogy az ígéretekkel szemben nem olvasták be a fiatalok 16 pontos követelését a rádióban. Az első lövés a fővárosban este tíz óra körül dördült el, amikor az ÁVH fegyveres osztaga tüzet nyitott a Magyar Rádió épülete előtt összegyűlt tömegre, ezt követte a Bródy Sándor utcai épület hajnalig tartó ostroma.
Az éjszaka hírei nyomán a Vörös Hadsereg alakulatai október 24-én hajnalban bevonultak Budapestre, és több helyen összecsaptak az őket feltartóztató felkelőcsapatokkal, ezzel megkezdődött a forradalom fegyveres szakasza.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
