480 pont kellett idén ahhoz, hogy valaki a Corvinuson tanuljon nemzetközi gazdálkodást

Elképesztően magasak a ponthatárok idén is a Corvinuson.

  • Eduline

Mutatjuk a legnépszerűbb, magyar nyelvű szakok ponthatárait:

  • alkalmazott közgazdaságtan: állami: 459 önköltséges: 400
  • gazdálkodási és menedzsment: állami: 456 önköltséges: 418
  • gazdaságinformatikus: állami: 452 önköltséges: 406
  • kommunikáció és médiatudomány: állami: 452 önköltséges: 406
  • nemzetközi gazdálkodás (az egyetemen ezt csak angolul tudjátok tanulni): állami: 480 önköltséges: 435
  • pénzügy és számvitel: állami: 464 önköltséges: 412.
Közvetítésünket a ponthatárokról itt tudod követni:

Eljött a ponthatárok napja - kövessétek velünk élőben!

Ahogy az érettségik idején, úgy a felvételi pontszámok kihirdetésekor is érdemes velünk tartanotok. Egész délután és este érkezünk a legújabb hírekkel, pontszámokkal, tippekkel és korábbi összefoglaló anyagainkkal, de élőben tudósítunk a Budapest Parkban megrendezett Pont Ott Partiról is.

Itt van a 2023-as ponthatárok teljes listája

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.