Ennyi ponttal lehetett bekerülni idén kommunikáció, nemzetközi tanulmányok vagy szociológia szakra

A kommunikáció- és médiatudomány idén is az egyik legnépszerűbb szak volt a jelentkezők között, amire összesen 5387-en jelentkeztek. Most azt is megnéztük, hány pont kellett a sikeres felvételihez. Mutatjuk a társadalomtudományi képzések ponthatárait.

  • Székács Linda
  • Tornyos Kata

Összegyűjtöttük, hogy a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain hol húzták meg a végleges határt, ide kattintva pedig a 2023-as felvételi összes ponthatárát megtaláljátok.

Íme a társadalomtudományi szakok ponthatárai:

Kommunikáció- és médiatudomány

  • ELTE: 432
  • PTE: 428
  • DE: 428
  • Corvinus: 452

Nemzetközi tanulmányok

  • ELTE: 446
  • BGE: 446
  • PPKE: 415
  • PTE: 415
  • Corvinus: 470

Szociológia

  • ELTE: 378
  • DE: 419
  • Corvinus: 422

Politikatudományok

  • PE: 292
  • PPKE:  370
  • CORVINUS:  422

Szociálpedagógia

  • DE: 310
  • EKKE:  280
  • NYE: 286

Szociális munka

  • ELTE:  270
  • PTE: 348
  • DE: 270

Informatikus könyvtáros

  • ELTE:  302
  • EKKE:  280
  • DE: 338

Kulturális antropológia

  • ME: 244

A 2023-as felvételiről itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.