Több mint 100 pont különbség is lehet különböző egyetemek között: Itt vannak a legnépszerűbb alapképzések ponthatárai

Idén több mint 126 ezren jelentkeztek valamelyik hazai főiskola vagy egyetem képzésére, a legnépszerűbb szakok listája viszont nem sokat változott a korábbi évekhez, az első három helyen még mindig a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pszichológia szerepel. Mutatjuk, milyenek voltak a ponthatárok a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésen.

  • Székács Linda

Nem meglepő módon idén is a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb alapszak a felvételin, amire az előző évhez képest több mint négyezer fővel többen, összesen 14 375-en jelentkeztek, ráadásul 12263-an állami ösztöndíjas képzésre. Nagy volt a verseny a második legnépszerűbb képzésen is, kereskedelem és marketingen, amire összesen 9802-en jelentkeztek, a harmadik helyet elfoglaló pszichológiára pedig 7174-en, ami szintén jóval több, mint 2021-ben, amikor 5747-en jelentkeztek erre a képzésre.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Mutatjuk a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatárát. Ebben szakonként három egyetem állami ösztöndíjas, nappali formája képzése szerepel. A teljes ponthatárlistát itt találjátok.

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 407
  • Corvinus: 456
  • ELTE: 421

kereskedelem és marketing

  • DE: 405
  • ÓE: 397
  • ELTE: 419

pszichológia

  • ELTE: 455
  • PPKE: 451
  • PTE: 449

ápolás és betegellátás (gyógytornász)

  • DE: 372
  • PTE: 378
  • SE: 429

mérnökinformatikus

  • BME: 399
  • NJE: 269
  • ME: 242

jogász

  • PPKE: 467
  • KRE: 441
  • SZTE: 438

pénzügy és számvitel

  • BGE: 401
  • Corvinus: 464
  • BME: 418

kommunikáció- és médiatudomány

  • ELTE: 432
  • PPKE: 405
  • BME: 411

nemzetközi gazdálkodás

  • BME: 419
  • PE: 294
  • DE: 411

programtervező informatikus

  • ELTE: 420
  • DE: 389
  • SZTE: 280
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.