Mi történik, ha egyik szakra sem kerültök be?

Kevesebb, mint két hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, ami viszont nem mindenki számára lesz egy felhőtlenül boldog nap. Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak, ha esetleg úgy alakul, hogy lecsúsztok a júliusi ponthatárokról.

  • Székács Linda

Nem feltétlenük kell lemondanotok arról, hogy szeptemberben a többiekkel együtt elkezdjétek az egyetemet akkor sem, ha júliusban nem sikerül elérni a meghatározott pontszámot azokra a szakokra, amikre szerettetek volna bekerülni. A ponthatárok kihirdetése után ugyanis elkezdődik a pótfelvételi időszak, amin éppen azok a diákok vehetnek részt, akik vagy egyáltalán nem jelentkeztek az idei általános felsőoktatási felvételire, vagy pedig jelentkeztek, de egyetlen szakra sem kerültek be.

A kulcsszó pedig éppen az, hogy egyetlen szakra sem. Ez azt jelenti, hogy ha az első helyetekre nem kerültetek be, de a másodikra, vagy akár a sokadikra igen, csak nem akartok beiratkozni, a pótfelvételi számotokra sajnos nem opció. Ti legközelebb csak a keresztféléves felvételin próbálkozhattok, feltéve persze, ha egyáltalán meghirdeti a vágyott szakotokat valamelyik egyetem.

Ha viszont tényleg egyik szak sem sikerül, nekifuthattok a pótfelvételinek, az itt meghirdetett képzésekhez viszont többnyire mélyen a zsebetekbe kell nyúlni, hiszen ebben az esetben az egyetemek és főiskolák általában csak önköltséges képzéseket hirdetnek meg. Kivétel csak nagyon ritkán és nagyon kevés van.

A 2023-as felvételiről szóló cikkeinket ide kattintva találjátok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.