Kevesebb, mint két hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, ami viszont nem mindenki számára lesz egy felhőtlenül boldog nap. Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak, ha esetleg úgy alakul, hogy lecsúsztok a júliusi ponthatárokról.
Nem feltétlenük kell lemondanotok arról, hogy szeptemberben a többiekkel együtt elkezdjétek az egyetemet akkor sem, ha júliusban nem sikerül elérni a meghatározott pontszámot azokra a szakokra, amikre szerettetek volna bekerülni. A ponthatárok kihirdetése után ugyanis elkezdődik a pótfelvételi időszak, amin éppen azok a diákok vehetnek részt, akik vagy egyáltalán nem jelentkeztek az idei általános felsőoktatási felvételire, vagy pedig jelentkeztek, de egyetlen szakra sem kerültek be.
A kulcsszó pedig éppen az, hogy egyetlen szakra sem. Ez azt jelenti, hogy ha az első helyetekre nem kerültetek be, de a másodikra, vagy akár a sokadikra igen, csak nem akartok beiratkozni, a pótfelvételi számotokra sajnos nem opció. Ti legközelebb csak a keresztféléves felvételin próbálkozhattok, feltéve persze, ha egyáltalán meghirdeti a vágyott szakotokat valamelyik egyetem.
Ha viszont tényleg egyik szak sem sikerül, nekifuthattok a pótfelvételinek, az itt meghirdetett képzésekhez viszont többnyire mélyen a zsebetekbe kell nyúlni, hiszen ebben az esetben az egyetemek és főiskolák általában csak önköltséges képzéseket hirdetnek meg. Kivétel csak nagyon ritkán és nagyon kevés van.
A 2023-as felvételiről szóló cikkeinket ide kattintva találjátok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
