Csak írásbeli érettségik lesznek, több szempontból is rekordév az idei - hét hírei

Izgalmas hét van mögöttünk: a kormány végre döntött az érettségikkel kapcsolatban, az idei jelentkezőszám a felvételin negatív rekordot döntött, tavaly háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, nem lesz több diákolimpia az idei tanévben. Összeszedtük a hét legfontosabb híreit.

  • Eduline

Végre döntés született az érettségivel kapcsolatban

Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy: A 2020-as érettségiket nem a korábban megszokott rendben tartják majd: csak írásbeli érettségiket szerveznek idén. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, szóbeli vizsgákra csak ott kerülhet sor, ahol a középszintű vizsga ezt megköveteli. Azaz a szóbeli csak azon tárgyaknál lehet, ahol nincs lehetőség írásbelit tartani, ez 3178 diákot érint. Az első héten, a legtöbb vizsgázót érintő írásbelik a szokásos 8 óra helyett 9 órakor kezdődnek. A vizsgák május 21-ig tartanak majd, arról, hogy pontosan milyen vizsgákat tartanak meg, bővebben itt olvashattok.

Szó esett az OKJ vizsgákról is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmondta: a szakvizsgákat érintő részletszabályok kidolgozása még folyamatban van. Az érettségit érintő döntéssel kapcsolatban sok kérdés merült fel a diákokban. Vajon azokat a vizsgákat megtartják-e, ahol bár nem végzős (korábban már bizonyítványt szerzettek) diákok szeretnének vizsgázni, szintemelőt tenni egy korábban már elvégzett tárgyból, illetve olyan emelt szintű vizsgát tenni, ami elengedhetetlen a 2020-as felvételinél.

A szakértők és szakmai szervezetek között is vannak, akik nem értenek egyet az érettségivel kapcsolatos döntéssel. „A kormány az érettségi döntésével vírusgócokat, mesterséges víruselosztókat teremt, felgyorsítja a járvány terjedését” - írta meg Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A PDSZ szerint kockázatos az érettségi vizsgák megtartása, a CKP követeli, hogy az írásbelik ne kezdődjenek el május 4-én, a PSZ azt kéri, teszteljenek mindenkit, akit rész vesz az érettségiben. Több, a felsőoktatási felvételit, illetve a záróvizsgákat és a diplomaszerzést is érintő változásról is döntött a kormány.

Hírek a nyelvvizsgákról

Kiderült ki kaphat pontot a résznyelvvizsgáért. Egy fontos feltétele van a könnyítésnek, méghozzá az, hogy csak abban az esetben jár a pont, ha a résznyelvvizsgát a 2019/2020-as tanévben szereztétek. Közben elkezdődött a nyelvvizsgák nélküli diplomák kiadása is. Kiderült, hogy rekordév volt a tavalyi a nyelvvizsgaszerzésben, 2019-ben háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, mint egy évvel korábban.

Negatív rekord a felsőoktatási felvételin

Sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években. Ez az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin.

Elmaradnak a diákolimpiák

A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás határozatlan idejű meghosszabbításával indokolta a döntést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.