Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Izgalmas hét van mögöttünk: a kormány végre döntött az érettségikkel kapcsolatban, az idei jelentkezőszám a felvételin negatív rekordot döntött, tavaly háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, nem lesz több diákolimpia az idei tanévben. Összeszedtük a hét legfontosabb híreit.
Végre döntés született az érettségivel kapcsolatban
Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy: A 2020-as érettségiket nem a korábban megszokott rendben tartják majd: csak írásbeli érettségiket szerveznek idén. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, szóbeli vizsgákra csak ott kerülhet sor, ahol a középszintű vizsga ezt megköveteli. Azaz a szóbeli csak azon tárgyaknál lehet, ahol nincs lehetőség írásbelit tartani, ez 3178 diákot érint. Az első héten, a legtöbb vizsgázót érintő írásbelik a szokásos 8 óra helyett 9 órakor kezdődnek. A vizsgák május 21-ig tartanak majd, arról, hogy pontosan milyen vizsgákat tartanak meg, bővebben itt olvashattok.
Szó esett az OKJ vizsgákról is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmondta: a szakvizsgákat érintő részletszabályok kidolgozása még folyamatban van. Az érettségit érintő döntéssel kapcsolatban sok kérdés merült fel a diákokban. Vajon azokat a vizsgákat megtartják-e, ahol bár nem végzős (korábban már bizonyítványt szerzettek) diákok szeretnének vizsgázni, szintemelőt tenni egy korábban már elvégzett tárgyból, illetve olyan emelt szintű vizsgát tenni, ami elengedhetetlen a 2020-as felvételinél.
A szakértők és szakmai szervezetek között is vannak, akik nem értenek egyet az érettségivel kapcsolatos döntéssel. „A kormány az érettségi döntésével vírusgócokat, mesterséges víruselosztókat teremt, felgyorsítja a járvány terjedését” - írta meg Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A PDSZ szerint kockázatos az érettségi vizsgák megtartása, a CKP követeli, hogy az írásbelik ne kezdődjenek el május 4-én, a PSZ azt kéri, teszteljenek mindenkit, akit rész vesz az érettségiben. Több, a felsőoktatási felvételit, illetve a záróvizsgákat és a diplomaszerzést is érintő változásról is döntött a kormány.
Hírek a nyelvvizsgákról
Kiderült ki kaphat pontot a résznyelvvizsgáért. Egy fontos feltétele van a könnyítésnek, méghozzá az, hogy csak abban az esetben jár a pont, ha a résznyelvvizsgát a 2019/2020-as tanévben szereztétek. Közben elkezdődött a nyelvvizsgák nélküli diplomák kiadása is. Kiderült, hogy rekordév volt a tavalyi a nyelvvizsgaszerzésben, 2019-ben háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, mint egy évvel korábban.
Negatív rekord a felsőoktatási felvételin
Sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években. Ez az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin.
Elmaradnak a diákolimpiák
A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás határozatlan idejű meghosszabbításával indokolta a döntést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).