Izgalmas hét van mögöttünk: a kormány végre döntött az érettségikkel kapcsolatban, az idei jelentkezőszám a felvételin negatív rekordot döntött, tavaly háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, nem lesz több diákolimpia az idei tanévben. Összeszedtük a hét legfontosabb híreit.
Végre döntés született az érettségivel kapcsolatban
Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy: A 2020-as érettségiket nem a korábban megszokott rendben tartják majd: csak írásbeli érettségiket szerveznek idén. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, szóbeli vizsgákra csak ott kerülhet sor, ahol a középszintű vizsga ezt megköveteli. Azaz a szóbeli csak azon tárgyaknál lehet, ahol nincs lehetőség írásbelit tartani, ez 3178 diákot érint. Az első héten, a legtöbb vizsgázót érintő írásbelik a szokásos 8 óra helyett 9 órakor kezdődnek. A vizsgák május 21-ig tartanak majd, arról, hogy pontosan milyen vizsgákat tartanak meg, bővebben itt olvashattok.
Szó esett az OKJ vizsgákról is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmondta: a szakvizsgákat érintő részletszabályok kidolgozása még folyamatban van. Az érettségit érintő döntéssel kapcsolatban sok kérdés merült fel a diákokban. Vajon azokat a vizsgákat megtartják-e, ahol bár nem végzős (korábban már bizonyítványt szerzettek) diákok szeretnének vizsgázni, szintemelőt tenni egy korábban már elvégzett tárgyból, illetve olyan emelt szintű vizsgát tenni, ami elengedhetetlen a 2020-as felvételinél.
A szakértők és szakmai szervezetek között is vannak, akik nem értenek egyet az érettségivel kapcsolatos döntéssel. „A kormány az érettségi döntésével vírusgócokat, mesterséges víruselosztókat teremt, felgyorsítja a járvány terjedését” - írta meg Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A PDSZ szerint kockázatos az érettségi vizsgák megtartása, a CKP követeli, hogy az írásbelik ne kezdődjenek el május 4-én, a PSZ azt kéri, teszteljenek mindenkit, akit rész vesz az érettségiben. Több, a felsőoktatási felvételit, illetve a záróvizsgákat és a diplomaszerzést is érintő változásról is döntött a kormány.
Hírek a nyelvvizsgákról
Kiderült ki kaphat pontot a résznyelvvizsgáért. Egy fontos feltétele van a könnyítésnek, méghozzá az, hogy csak abban az esetben jár a pont, ha a résznyelvvizsgát a 2019/2020-as tanévben szereztétek. Közben elkezdődött a nyelvvizsgák nélküli diplomák kiadása is. Kiderült, hogy rekordév volt a tavalyi a nyelvvizsgaszerzésben, 2019-ben háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, mint egy évvel korábban.
Negatív rekord a felsőoktatási felvételin
Sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években. Ez az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin.
Elmaradnak a diákolimpiák
A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás határozatlan idejű meghosszabbításával indokolta a döntést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
