Csak írásbeli érettségik lesznek, több szempontból is rekordév az idei - hét hírei

Izgalmas hét van mögöttünk: a kormány végre döntött az érettségikkel kapcsolatban, az idei jelentkezőszám a felvételin negatív rekordot döntött, tavaly háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, nem lesz több diákolimpia az idei tanévben. Összeszedtük a hét legfontosabb híreit.

  • Eduline

Végre döntés született az érettségivel kapcsolatban

Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy: A 2020-as érettségiket nem a korábban megszokott rendben tartják majd: csak írásbeli érettségiket szerveznek idén. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, szóbeli vizsgákra csak ott kerülhet sor, ahol a középszintű vizsga ezt megköveteli. Azaz a szóbeli csak azon tárgyaknál lehet, ahol nincs lehetőség írásbelit tartani, ez 3178 diákot érint. Az első héten, a legtöbb vizsgázót érintő írásbelik a szokásos 8 óra helyett 9 órakor kezdődnek. A vizsgák május 21-ig tartanak majd, arról, hogy pontosan milyen vizsgákat tartanak meg, bővebben itt olvashattok.

Szó esett az OKJ vizsgákról is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmondta: a szakvizsgákat érintő részletszabályok kidolgozása még folyamatban van. Az érettségit érintő döntéssel kapcsolatban sok kérdés merült fel a diákokban. Vajon azokat a vizsgákat megtartják-e, ahol bár nem végzős (korábban már bizonyítványt szerzettek) diákok szeretnének vizsgázni, szintemelőt tenni egy korábban már elvégzett tárgyból, illetve olyan emelt szintű vizsgát tenni, ami elengedhetetlen a 2020-as felvételinél.

A szakértők és szakmai szervezetek között is vannak, akik nem értenek egyet az érettségivel kapcsolatos döntéssel. „A kormány az érettségi döntésével vírusgócokat, mesterséges víruselosztókat teremt, felgyorsítja a járvány terjedését” - írta meg Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A PDSZ szerint kockázatos az érettségi vizsgák megtartása, a CKP követeli, hogy az írásbelik ne kezdődjenek el május 4-én, a PSZ azt kéri, teszteljenek mindenkit, akit rész vesz az érettségiben. Több, a felsőoktatási felvételit, illetve a záróvizsgákat és a diplomaszerzést is érintő változásról is döntött a kormány.

Hírek a nyelvvizsgákról

Kiderült ki kaphat pontot a résznyelvvizsgáért. Egy fontos feltétele van a könnyítésnek, méghozzá az, hogy csak abban az esetben jár a pont, ha a résznyelvvizsgát a 2019/2020-as tanévben szereztétek. Közben elkezdődött a nyelvvizsgák nélküli diplomák kiadása is. Kiderült, hogy rekordév volt a tavalyi a nyelvvizsgaszerzésben, 2019-ben háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, mint egy évvel korábban.

Negatív rekord a felsőoktatási felvételin

Sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években. Ez az elmúlt 19 év negatív rekordja a felvételin.

Elmaradnak a diákolimpiák

A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a koronavírus-járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás határozatlan idejű meghosszabbításával indokolta a döntést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.