Az érettségi döntés bejelentése óta sorra érkeznek az olvasói levelek hozzánk, most inkább kérdésekről, mintsem személyes véleményekről.
Most már biztos: csak írásbeli érettségi vizsgák lesznek a tavaszi vizsgaszezonban. A ma elhangzott döntéssel kapcsolatban sok kérdés merült fel diák és szülő olvasóinkban egyaránt.
Aki most érettségizik, annak talán jó ez így
- írja egy szülő, hozzátéve: de aki már korábban érettségizett, most azonban a felvételihez kötelező emelt szintű érettségi miatt vizsgázna, annak nagyon nem jó. A levelet író szülő gyereke ugyanis ebben a helyzetben van: minden papír megvan, nyelvvizsga is, csak az emelt matek kellett volna. A tanárt fizetjük 8 hónapja - meséli, majd felteszi a jogos kérdést: erről kiadnak majd valamilyen tájékoztatót?
Sok más - hasonló helyzetben lévő diák - írt ugyanilyen helyzetről. "Tavaly érettségiztem középszinten, jelenleg OKJ-s képzésen vagyok. A jelentkezésemet az egyetemre már leadtam. Mivel a felvételihez kötelező egy emelt szintű érettségi, én is érettségizhetek idén?"
"Jelentkeztem emelt matekérettségire, ami szintemelőnek számít, és kifizettem 40 ezret. Elvileg nem lesznek szintemelők, viszont mégsem hallom sehol a követelmények változtatását. Aggódom, hogy mindennek a végén két szék közzé esem."
"Nem teljesen világos, hogy idén kik érettségizhetnek. Azt mondták azok, akik végzősök. Én már nem középiskolából jelentkeztem, mikor és hogyan fognak tájékoztatni a további teendőkről?"
Még a javaslat kiderülésekor elhangzott: azoknak, akik befizették az érettségi díját, de nem vizsgáznak, annak az állam visszatéríti majd az összeget. De mi lesz a fent említett diákokkal?
Indul a szavazás! Ti elmentek idén májusban vizsgázni?
Nem "kötelező" idén érettségizni, viszont azok, akik nem mennek el a vizsgákra, csak ősszel érettségizhetnek. Szavazzatok, ti mikor mentek? A mai sajtótájékoztatón bejelentették, a helyzet miatt senkinek nem kötelező idén vizsgázni, azonban aki nem jelenik meg most, az csak ősszel vizsgázhat majd, és kiesik az idei felvételiből.Ti mikor mentek?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
