Rekordév volt a tavalyi a nyelvvizsgaszerzésben: háromezerrel többen kaptak bizonyítványt

Tavaly háromezerrel többen kaptak nyelvvizsgabizonyítványt, mint egy évvel korábban - írja a szerdai Világgazdaság az Oktatási Hivatal adatai alapján.

  • MTI

Tavaly 124,4 ezren jelentkeztek valamilyen nyelvvizsgára, és 82,3 ezren jártak sikerrel, míg egy évvel korábban a 120,5 ezer próbálkozásból 79,5 ezret koronázott siker - olvasható a lapban, amelynek a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke azt mondta: csúcsévnek számít a tavalyi. Ez évre tekintve Rozgonyi Zoltán kifejtette: a nyelvvizsgázók 40 százaléka ezekben a hónapokban szerzi meg a papírját, a nyelvtanulók csaknem 80 százalékát pedig azok teszik ki, akik felvételire készülnek.

A koronavírus-járványra utalva úgy vélekedett, a nyelviskolák nagy része zökkenőmentesen állt át a távoktatásra, de leterheltségük a járvány miatt hozzávetőleg a felére esett vissza.

A húsvét előtt megjelent kormányrendelettel kapcsolatban rámutatott: van benne egy olyan pont is, amely alapján jó esély van arra, hogy távfelügyelettel, vagyis online eszközök segítségével otthonról is le lehessen vizsgát tenni, ami forradalmi változást hozna szerinte.

A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére nagyon fontos a nyelvtudás

A minisztérium szerint a nyelvvizsgamentesség ellenére fontos a nyelvtudás, a részletekről a felsőoktatási intézmények értesítik majd az érintetteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.