A Civil Közoktatási Platform (CKP) megdöbbenéssel és felháborodással fogadta az érettségivel kapcsolatos kormánydöntést, amely az érettségi írásbelik időpontját az aktuális járványügyi helyzettől függetlenül május 4-től kezdődően jelölte meg.
Szerintük az érettségi időpontja jelen vészhelyzetben a járvány aktuális állapotának függvénye kellene, hogy legyen. Nincs semmilyen indok, amely felülírhatná a veszélyeztetettség elkerülésének szempontját. Úgy vélik ezért, hogy az érettségit semmiképpen sem lehet a megszokott időben, módon, körülmények között lebonyolítani. Bármilyen módon is oldják meg az érettségi, a továbbtanulás kérdését, a szükséges vizsgák megjelölt időpontja csak egy feltételes időpont lehet.
A CKP szerint az érettségi lebonyolításánál a biztonság, az igazságosság és a méltányosság elvének kell érvényesülni. Ebből a biztonságosság követelményének nem felel meg a május 4-én kezdődő írásbelik lebonyolítása - írják közleményükben.
"A CKP követeli, hogy az írásbelik ne kezdődjenek el május 4-én! Követelik továbbá, hogy ha a kormányzat döntött egy adott alternatíva mellett, a részletek kidolgozásába vonják be az érettségiztetésben tapasztalattal rendelkező szakembereket, szakmai szervezeteket, ezzel biztosítva a biztonság, igazságosság és méltányosság szempontjainak lehető legjobb érvényesülését" - írják a közleményükben.
Ha a kiválasztott konstrukció kellően előkészített, az érettségi lebonyolítható abban az időpontban, amikor a járványügyi helyzet megengedi – vélik a CKP szakemberei.
„A kormány felelőtlen döntésével teret nyithat a járvány robbanásszerű szétterjedésének, veszélyezteti a diákok, a tanárok és a környezetükben élők egészséges élethez, a diákok tanulásban való részvételéhez való jogát. Ennek erkölcsi felelősségét, jogi és politikai következményeit a döntéshozóknak viselniük kell!” – zárul a közlemény.
Maruzsa Zoltán: teljesértékű vizsgákat szerveznek idén
A tegnapi bejelentés részleteiről beszélt a miniszter a mai sajtótájékoztatón.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
