Újabb fegyver a tanárhiány ellen? Technikumi tanárképzést vezetnének be
Pedagógiai technikumi képzések elindítását készítik elő - árulta el a héten a szakképzésért felelős államtitkár.
Pedagógiai technikumi képzések elindítását készítik elő - árulta el a héten a szakképzésért felelős államtitkár.
Emeljenek a 2015 óta változatlan „vetítési alapon”, amely meghatározza a tanárok, tanítók, óvónők fizetését – évek óta kérik ezt a kormánytól pedagógus szakszervezetek, szülői csoportok, sőt a Nemzeti Pedagóguskar is. Úgy tűnik, hiába: a kezdők ebben a tanévben is bruttó 230 ezer, a valamivel tapasztaltabbak bruttó 260 ezer forintért dolgoznak majd. Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése az összes ellenzéki párt programjában szerepel, kis túlzással egymásra licitálnak.
Évi 23 milliós fizetéssel keresnek tanárt egy apró skót szigetre északon.
Ősztől csak a végzős gimnáziumi évfolyam marad a Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskolában.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Hamarosan véget ér a nyári szünet a tanároknak, indul az órarendtervezés, és a szembenézés következő tanév kérdéseivel. Erről posztolt Jocó bácsi is, a népszerű töritanár szerint lesz min gondolkozni.
Komoly lakhatási problémákkal küzdenek a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár – ez derül ki a különböző Facebook-csoportokban közzétett hirdetésekből. Pedig a nagyobb városokban szinte egyáltalán nincsenek szolgálati lakások, az albérletek pedig kifejezetten drágák: Budapesten kezdő tanári bérből még egy külső kerületben lévő, egyszobás panellakás bérleti díját is nehéz kigazdálkodni.
Hamarosan kezdődik a tanév, sok helyen azonban még nem is ismerik a diákok leendő tanáraikat. Augusztus közepén például még mindig több száz általános iskolába keresnek tanítót.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár, a szakszervezet szerint viszont 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás.
Komoly visszatartó erő, hogy a kezdő fizetés nettó 170 ezer forint.
De szakemberek szerint a tényleges számok meghaladhatják a tízezret is, ugyanis engeteg álláshelyet már meg sem hirdetnek az iskolák, ehelyett a tantestületen belüli munkaelosztással, illetve óraadó tanárok alkalmazásával próbálják megoldani a munkaerőproblémáikat.
Újra átszabná a tanárképzést a kormány: a lemorzsolódási adatokra hivatkozva megnyirbálnák a tananyagot. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy a tanári pályára készülők többsége elvégzi a képzést, a legtöbb pályakezdőnek nem az egyetemen megy el a kedve a tanítástól, hanem utána. Évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában.
A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke azzal egyetért, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a leendő tanárok pszichológiai felkészítésére, de a tanárhiányra nem ez a megoldás.
"A tanárhiány minden nyáron slágertéma" - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban ismét előkerülő komoly problémákra.
Évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek a kistelepülési iskolák, amelyek a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.
Az előrejelzések szerint 2023-tól 2030-ig évente átlagosan 6200 tanár megy nyugdíjba.
Évről évre egyre kevesebb diák választja a tanárszakokat, az országos tanárhiány pedig a természettudományos tárgyak jövőjét fenyegeti a legjobban. A szakemberek szerint központi változtatásokra és döntésre lenne szükség.
Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat - kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot - oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén.
Átmenetileg a nyugdíjas tanárok is enyhíthetnének az egyre égetőbb, már Budapesten is jól érzékelhető pedagógushiányon, csakhogy a kormány még mindig nem puhított a rájuk vonatkozó szabályokon: aki valamelyik állami iskolában tanít tovább, annak le kell mondania a nyugdíjáról.