Ez lehet a világ legmegnyugatóbb tanári állása, méghozzá milliós fizetéssel
Évi 23 milliós fizetéssel keresnek tanárt egy apró skót szigetre északon.
Évi 23 milliós fizetéssel keresnek tanárt egy apró skót szigetre északon.
Ősztől csak a végzős gimnáziumi évfolyam marad a Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskolában.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Hamarosan véget ér a nyári szünet a tanároknak, indul az órarendtervezés, és a szembenézés következő tanév kérdéseivel. Erről posztolt Jocó bácsi is, a népszerű töritanár szerint lesz min gondolkozni.
Komoly lakhatási problémákkal küzdenek a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár – ez derül ki a különböző Facebook-csoportokban közzétett hirdetésekből. Pedig a nagyobb városokban szinte egyáltalán nincsenek szolgálati lakások, az albérletek pedig kifejezetten drágák: Budapesten kezdő tanári bérből még egy külső kerületben lévő, egyszobás panellakás bérleti díját is nehéz kigazdálkodni.
Hamarosan kezdődik a tanév, sok helyen azonban még nem is ismerik a diákok leendő tanáraikat. Augusztus közepén például még mindig több száz általános iskolába keresnek tanítót.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár, a szakszervezet szerint viszont 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás.
Komoly visszatartó erő, hogy a kezdő fizetés nettó 170 ezer forint.
De szakemberek szerint a tényleges számok meghaladhatják a tízezret is, ugyanis engeteg álláshelyet már meg sem hirdetnek az iskolák, ehelyett a tantestületen belüli munkaelosztással, illetve óraadó tanárok alkalmazásával próbálják megoldani a munkaerőproblémáikat.
Újra átszabná a tanárképzést a kormány: a lemorzsolódási adatokra hivatkozva megnyirbálnák a tananyagot. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy a tanári pályára készülők többsége elvégzi a képzést, a legtöbb pályakezdőnek nem az egyetemen megy el a kedve a tanítástól, hanem utána. Évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában.
A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke azzal egyetért, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a leendő tanárok pszichológiai felkészítésére, de a tanárhiányra nem ez a megoldás.
"A tanárhiány minden nyáron slágertéma" - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban ismét előkerülő komoly problémákra.
Évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek a kistelepülési iskolák, amelyek a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.
Az előrejelzések szerint 2023-tól 2030-ig évente átlagosan 6200 tanár megy nyugdíjba.
Évről évre egyre kevesebb diák választja a tanárszakokat, az országos tanárhiány pedig a természettudományos tárgyak jövőjét fenyegeti a legjobban. A szakemberek szerint központi változtatásokra és döntésre lenne szükség.
Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat - kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot - oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén.
Átmenetileg a nyugdíjas tanárok is enyhíthetnének az egyre égetőbb, már Budapesten is jól érzékelhető pedagógushiányon, csakhogy a kormány még mindig nem puhított a rájuk vonatkozó szabályokon: aki valamelyik állami iskolában tanít tovább, annak le kell mondania a nyugdíjáról.
"Annak örülnék, ha annyit keresnék, amiből valamennyit félre lehetne tenni, hogy anyagilag biztonságban tudhassam a családomat” – mondta az Eduline-nak Tóth Tamás tanító, akinek "Ezért fogom elhagyni a pedagóguspályát” című videóját néhány nap alatt több mint ötvenezren nézték meg. Öt éve diplomázott tanítóként, jelenleg első osztályosokat tanít, mellette fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozik önkéntesként.
Drasztikusan romlanak tanulói teljesítmények, növekszik lemorzsolódás és a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, és szegregáció is, hogy a tanárhiányt ne is említsük - pár eredmény a friss uniós jelentésből.