Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Nagy Erzsébet azt mondta, „óriási baj van”, mert már nemcsak azt nem tudják, ki fogja tartani a különböző tárgyakat, hanem azt sem, ki fog vigyázni a gyerekekre. Ennek nemcsak a kötelezővé tett oltás az oka, hanem az, hogy alig vannak pályakezdők – tette hozzá.
A PDSZ pécsi ügyvivője szerint nem véletlen, hogy nincs utánpótlás, hiszen olyan alacsony a pedagógusok bére, hogy a főiskolai végzettséggel 14 éve tanítók bére jövőre már alacsonyabb lenne, mint a garantált bérminimum – az ő fizetésüket így ki kell majd pótolni 2022-től. Ugyanez a helyzet azokkal is, akik egyetemi végzettségűek, és már nyolc éve tanítanak.
„Mindez azért van, mert még mindig a 2014-es minimálbér alapján számolják a béreket. 2015 óta nincs a mindenkori minimálbérhez kötve a bértábla, hanem megragadt ezen a szinten” – tette hozzá. Kiszámolták: ha az idei minimálbér alapján kalkulálnák a tanárok fizetését, 60-65 százalékkal lenne magasabb a bérük. Hozzátette: most is csak annyi történt, hogy a tavalyi 10 százalékos szakmai ágazati pótlékot megfejelték újabb 10 százalékkal, „és úgy gondolják, ezzel el van intézve”.
Nagy Erzsébet azt mondta, fogalmuk sincs, hogyan oldják majd meg a tankerületek azoknak a helyettesítését, akiket január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldenek a koronavírus elleni oltás visszautasítása miatt.
A szakszervezetek sztrájkbizottsága ezen a héten folytatja a tárgyalásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A PDSZ nem érti, miért nem fogadják el azoknak az igazolását, akik jó ideig védettek lesznek, mert nemrég estek át a betegségen. Az oltatlan pedagógusok esetében inkább teszteléssel kellene harcolni a fertőzés terjedése ellen.
