Hiába csengetett a Pécsi Tankerületi Központ ajtaján Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja. A szakszervezet Pécsett szervezte országos akciósorozatának következő sajtótájékoztatóját, ahol többek között arról beszéltek, nem tudják, hogyan oldják majd meg a tankerületek a január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldött tanárok helyettesítését.
Nagy Erzsébet azt mondta, „óriási baj van”, mert már nemcsak azt nem tudják, ki fogja tartani a különböző tárgyakat, hanem azt sem, ki fog vigyázni a gyerekekre. Ennek nemcsak a kötelezővé tett oltás az oka, hanem az, hogy alig vannak pályakezdők – tette hozzá.
A PDSZ pécsi ügyvivője szerint nem véletlen, hogy nincs utánpótlás, hiszen olyan alacsony a pedagógusok bére, hogy a főiskolai végzettséggel 14 éve tanítók bére jövőre már alacsonyabb lenne, mint a garantált bérminimum – az ő fizetésüket így ki kell majd pótolni 2022-től. Ugyanez a helyzet azokkal is, akik egyetemi végzettségűek, és már nyolc éve tanítanak.
„Mindez azért van, mert még mindig a 2014-es minimálbér alapján számolják a béreket. 2015 óta nincs a mindenkori minimálbérhez kötve a bértábla, hanem megragadt ezen a szinten” – tette hozzá. Kiszámolták: ha az idei minimálbér alapján kalkulálnák a tanárok fizetését, 60-65 százalékkal lenne magasabb a bérük. Hozzátette: most is csak annyi történt, hogy a tavalyi 10 százalékos szakmai ágazati pótlékot megfejelték újabb 10 százalékkal, „és úgy gondolják, ezzel el van intézve”.
Nagy Erzsébet azt mondta, fogalmuk sincs, hogyan oldják majd meg a tankerületek azoknak a helyettesítését, akiket január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldenek a koronavírus elleni oltás visszautasítása miatt.
A szakszervezetek sztrájkbizottsága ezen a héten folytatja a tárgyalásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A PDSZ nem érti, miért nem fogadják el azoknak az igazolását, akik jó ideig védettek lesznek, mert nemrég estek át a betegségen. Az oltatlan pedagógusok esetében inkább teszteléssel kellene harcolni a fertőzés terjedése ellen.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
