Egyre nagyobb problémát okoz a tanárhiány az informatikaórákon

Nem az idegen nyelvi órákkal van a legnagyobb probléma, a természettudomány és az informatika van a leggyengébb pozícióban – mondta a tanárhiányról a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

  • Eduline

Horváth Péter az Inforádiónak azt mondta, a természettudományi szakos tanárok átlagéletkora az összes tanár átlagéletkorához képet is lényegesen magasabb.

Egyetértett azzal, hogy nagy a különbség a fenntartók és a szakszervezetek által jelzett létszámhiány között – utóbbiak tanévkezdéskor 10-12 ezerre tették a hiányzó pedagógusok számát –, de pontos számot ő sem tud mondani.

Úgy véli, a tanárhiány fokozatosan alakult ki, a rendszerből kieső pedagógusok száma nagyobb, mint a rendszerbe érkezőké. A szakember szerint a következő években, ha csak a nyugdíjba vonulókat számoljuk és azt, hogy mennyien vannak jelen pillanatban a képzésben és – az előző időszak tapasztalatai alapján – közülük mennyien kezdik el a pedagóguspályát valóban, egyre rosszabb lesz a helyzet.

A pedagóguskar elnöke szerint legalább azt el kellene érni, hogy minél kevesebben hagyják el a pályát, aminek nyilván elsősorban anyagi oka van. Másrészt mindent meg kell tenni azért, hogy egyre többen válasszák a pedagóguspályát, és a képzés után maradjanak is a rendszerben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.