Az orvosok és a tudósok után még mindig a tanárokban bízunk a legjobban – ez derült ki az Ipsos nemzetközi felmérésből. A megkérdezettek 55 százaléka megbízik a tanárokban, míg a politikusokra mindössze 10 százalékuk mondta ugyanezt.
Az Ipsos adatai szerint a tanárok iránti bizalom egyébként erősödött – mg 2018-ban a megkérdezettek 52 százaléka, 2019-ben már 53 százaléka, idén pedig 55 százaléka bízott meg a pedagógusokban. Ennél többen csak az orvosokban és a tudósokban bíznak, utóbbiak megítélése ráadásul nagyot változott a koronavírus-járvány idején: az orvosok helye megerősödött, megelőzték a tudományos élet képviselőit, akik korábban a lista élén álltak.
Az országos adatok szerint a tanárok iránti bizalom egyébként Chilében, Brazíliában, Oroszországban, Malajziában és Kínában a legerősebb, míg a legkevésbé Lengyelországban, Peruban, Németországban, Dél-Koreában és Japánban bíznak bennük. Magyarország a lista második felében található, a megkérdezettek 54 százaléka tartja megbízhatónak a tanárokat, 13 százalékuk pedig megbízhatatlannak.
Az Ipsos egyébként 2021 áprilisában és májusában végezte a felmérést, huszonnyolc különböző országban kérték arra az embereket, pontozzák a különböző foglalkozású emberek iránt érzett bizalmukat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
