2022 szeptemberétől azok, akik osztatlan tanár szakosak és nappalis hallgatók, tíz hónapon át ötvenezer forint ösztöndíjat kapnak. De nemcsak őket támogatjuk. Akik hozzánk jelentkeznek és beiratkoznak, minden elsőéves, nappalis hallgató laptopot fog kapni a tanulmányai elkezdéséhez

- hirdeti jövő évi tanárképzéseit már most a Nyíregyházi Egyetem. Az egyetem a támogatási szisztémát a modellváltással és az azzal járó bevételnövekedéssel magyarázza, de a döntés mögött többek között az is állhat, hogy anyagi eszközökkel is próbálják népszerűbbé tenni a pedagógusszakokat. Az intézmény a 2021-es általános felvételin a Felvi statisztikái szerint összesen 869 hallgatót vett fel, közülük 41-en jutottak be valamelyik osztatlan tanári szakra, 37-en tanári mesterképzésre, 36-an pedig tanító szakra – miközben Nyíregyháza egyik erőssége éppen a tanár- és tanítóképzés. Az egyetem egyébként – öt másik intézmény mellett – jövőre új tanárszakot is indít, természettudomány-környezettan szakosokat képeznek majd. A „Z generációs módszerekkel a Z generációnak” felkiáltással csak Z-szakként emlegetett képzést nem csak reál érdeklődésű diákoknak ajánlják, a szak „sokoldalúsága” miatt akár humán beállítottságú felvételizőkhöz is passzolhat, ennek megfelelően a képzésen bármelyik tantárgyból elfogadják az emelt szintű érettségit.

Persze nem a nyíregyházi az egyetlen intézmény, ahol extra támogatásokkal népszerűsíti a tanári szakokat. A Pannon Egyetem Tanárképző Központja a 2019/2020-es tanévtől ad „megélhetési támogatást” a leendő tanároknak. Az ösztöndíjra csak tanárszakosok pályázhatnak, közülük is azok, akik éppen gyakorlatukat töltik. 2020 eleje óta a támogatás összege havi 105 650 forint, sőt mivel a minimálbérhez kötik, jövőre emelkedni fog az összege.

A jelentkezők számával az egész országban gond van

Nem véletlen, hogy különböző ösztöndíj-lehetőségekkel próbálják a tanárképzésekre csábítani a felvételizőket az egyetemek. Idén az általános felvételin valamivel több mint 13 ezren jelentkeztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 7316-an, a pótfelvételin kicsivel több mint 800-an jártak sikerrel, vagyis ennyien iratkozhattak be szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- vagy éppen gyógypedagógusi szakjára.

Az idei elsőévesek száma a pótfelvételizőkkel és a keresztfélévben kezdőkkel együtt valamivel magasabb, mint a tavalyi – igaz, a felvételi szabályok szigorítása körüli bizonytalanság, a kötelező emelt szintű érettségi bevezetése és a koronavírus-járvány miatt a 2020-as felvételi negatív rekordot hozott. A korábbi években azonban ennél jóval többen kezdték meg tanulmányaikat ezeken a pedagógusszakokon, 2017 és 2019 között még 9500-9800 között mozgott az elsőévesek száma.

Az összképen sokat ront az is, hogy a 2009 és 2011 között kezdett, pedagógiai alapszakon tanuló hallgatók (ilyenek a leendő tanítók és óvodapedagógusok) 23-28 százaléka lemorzsolódott, vagyis minden negyedik hallgató félbehagyta az egyetemet.

Márpedig a sokat emlegetett tanárhiány egyik ellenszere a pedagógusképzésen tanulók számának emelkedése lehetne. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, de a nyugdíjazások és a pályaelhagyás miatt a mostani 146 ezres létszám (ebben az óvodákban, az általános iskolákban és a középiskolákban dolgozók is benne vannak) a következő öt évben körülbelül 22 ezer fővel fog csökkeni, vagyis még több tanárra, tanítóra lesz majd szükség.

Ezt a hiányt még akkor sem sikerülne ellensúlyozni a pályakezdőkkel, ha minden idén kezdő egyetemista befejezné az egyetemet és el is helyezkedne a pályán – de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbben a diplomázást követő években kilépnek a pályáról. Évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában. „Már annak is örülünk, ha két év múlva a pályakezdők fele még iskolában, óvodában dolgozik. A saját diákjaim közül azok, akik tanárok lettek, már otthagyták a pályát” – mondta korábban Neubauer Tamás, PSZ Győr-Moson-Sopron megyei elnöke az Eduline-nak.

Az állami „szuperfegyver” a Klebelsberg-ösztöndíj

Igaz, azok biztosan tovább maradnak a tanári pályán, akik egyetemistaként megkapják a Klebelsberg-ösztöndíjat, amelyet a 2013/2014-es tanévben indítottak, alighanem az egyre súlyosabbá váló tanárhiányra reagálva.

Az ösztöndíjat – amelynek összege egész meggyőző, a szaktól és a tanulmányi átlagtól függően félévente 125-375 ezer forint – eleinte csak az osztatlan tanári szakokon tanulók, vagyis a leendő általános iskolai és középiskolai tanárok kaphatták meg. Később bővítették a kört, ma már a tanítónak és gyógypedagógusnak tanulók is pályázhatnak az állami támogatásra, amelyért cserébe vállalniuk kell, hogy időben megszerzik a diplomát, a végzés után pedig főállású pedagógusként helyezkednek el olyan iskolában, ahol a Klebelsberg Központ állást ajánl nekik (ehhez még egyetemistaként meg kell jelölniük három megyét, ahol hajlandóak munkát vállalni).  

A Klebelsberg Központ adatai szerint az elmúlt nyolc évben összesen 4109 hallgató kapott ilyen ösztöndíjat, összesen több mint ötmilliárd forintnyi összegben, közülük 2018 szeptembere óta 1160-en helyezkedtek el iskolában. Az ösztöndíjjal eddig csak az állami iskolákban érzékelhető tanárhiányt igyekeztek enyhíteni, de a probléma nem csak az állami oktatásban érződik, ezért idén egy rendeletmódosítással kibővítették az iskolák körét, a pályakezdők ezentúl egyházi és modellváltó egyetemek által fenntartott iskolákban is dolgozhatnak.

Egyházi iskolák: itt is van tanárhiány

A tanárhiánnyal valóban nemcsak az állami, hanem az egyházi iskolák is küzdenek, ezért egyre több ösztöndíjjal próbálják támogatni a leendő pedagógusokat. A Pécsi Egyházmegye Püspöki Hivatala például a Pécsi Tudományegyetemmel együtt az óvodapedagógus, a tanító és tanárszakos hallgatóknak indított ösztöndíjat négy évvel ezelőtt. Azokat támogatják, akik a diplomaszerzés után az egyházmegye által fenntartott iskolák valamelyikében szeretnének elhelyezkedni.

A Váci Egyházmegyében is külön ösztöndíjat indítottak, a Migazzi Kristóf Pedagógusképzési Ösztöndíjat a tanító, tanár, gyógypedagógus vagy óvodapedagógus szakon tanulók kaphatják meg, ha vállalják, hogy tanulmányaik befejezését követően az egyházmegye fenntartásában működő iskolában helyezkednek el. Tanulmányi eredménytől függően az ösztöndíj összege akár nettó 375 ezer forint is lehet félévenként.

Hasonló támogatási rendszert működtet a Magyarországi Református Egyház is: óvodapedagógus-képzésen tanulóknak hirdettek ösztöndíjat a Soproni Egyetemen. A feltétel itt is az, hogy a hallgatóknak vállalniuk kell, hogy az előre megjelölt református intézmények valamelyikében töltik hosszú iskolai gyakorlatukat, és a közzétett listáról választott iskolában kezdik meg gyakornoki idejüket. Mindez nettó 50 ezer forintos havi pluszt jelenthet az egyetemistáknak.