A pedagógushiány ellen a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjasokat vetné be. De hányan felvételiztek idén tanári vagy tanítói szakra?
Az idén végzett Klebelsberg-ösztöndíjasoknak a szerződésük szerint hat hónapjuk van elhelyezkedni, de már szeptember végéig 65–70 százalékuk munkába áll. A többi végzett ösztöndíjas pedagógus sikeres elhelyezése is várhatóan legkésőbb az év végéig megtörténik - mondta korábban Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter arra a kérdésre, hogy áll tanárokkal az ország az új tanévben. A fő kérdés az, összesen hány diákot vettek fel tanító szakra ebben az évben - tette fel a kérdést Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.
A csaknem 15 ezer jelentkező közül mintegy 8 500 hallgató kezdhette meg tanulmányait ezen a területen
- válaszolta meg a parlamenti kérdést Schanda Tamás az ITM államtitkára. Hozzátéve, szerinte a kormány 2010-hez képest 72%-kal több forrást biztosít az oktatásra, "jövőre pedig 108 milliárd forinttal bővült az ágazat támogatása". Sőt kiemelte azt is, hogy "míg 2010-ben 87 pedagógus jutott 1000 diákra, most ez a szám 96". Ezzel a statisztikával egy ideig büszkélkedett a kormányzat, azonban a tanár-diák számok kapcsán közzétett torzító diagramm kapott hideget-meleget.
Idén az általános felvételi eljárásban kicsivel több mint 13 ezren felvételiztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 7316-an, a pótfelvételin kicsivel több mint 800-an jártak sikerrel, vagyis ennyien iratkozhatnak be az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- vagy éppen gyógypedagógusi szakjára.
Az idei elsőévesek száma a pótfelvételizőkkel és a keresztfélévben kezdőkkel együtt valamivel magasabb, mint a tavalyi – igaz, a felvételi szabályok szigorítása körüli bizonytalanság, a kötelező emelt szintű érettségi bevezetése és a koronavírus-járvány miatt a 2020-as felvételi negatív rekordot hozott. A korábbi években azonban ennél jóval többen kezdték meg tanulmányaikat ezeken a pedagógusszakokon, 2017 és 2019 között még 9500-9800 között mozgott az elsőévesek száma: 2019-ben óvodapedagógiai képzésre például 1802-en, tanítóira 1030-an kerültek be.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
