Rétvári megint nem találta el a számokat
Lassan a lottózáshoz hasonlít, hogy milyen számokat kommunikál a kormány az oktatás finanszírozásáról.
Lassan a lottózáshoz hasonlít, hogy milyen számokat kommunikál a kormány az oktatás finanszírozásáról.
Az államtitkár szerint a kormány jelenleg is a GDP 6,14 százalékát költi oktatásra, bár ezt nagyon nem úgy számolják, ahogy szeretné. Nem ez volt az első nyakatekert számmágiája a kormánynak.
Elindult az a kiemelt projekt, amely biztosítja a magyar részvételt az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérési programjában (PIAAC) - közölte a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szerdán az MTI-vel.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője lillafüredi frakcióülésük után ma dél körül mondta az MTI szerint a következőt: nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok leterheltsége alacsonyabb az átlagnál.
Orbán Viktor forrásbővülésről beszélt a Kossuth Rádióban pénteken, ám nem egészen világos, mire gondolt. A statisztikák szerint ugyanis évek óta csökken az oktatásra fordított állami források mértéke.
Az OECD tanulmánya szerint Magyarország költ az egyik legkevesebbet az oktatásra és a tanári fizetésekben pedig az utolsók vagyunk. Czunyiné Bertalan Judit legújabb interjújában ezt azzal magyarázza, hogy az OECD még nem vette figyelembe a kormány által bevezetett tanári életpályamodellt.
A britek megunták, hogy a PISA-teszteken folyamatosan rosszul teljesítenek a diákok, és fontos döntésre jutottak: a legjobbaktól fognak tanulni.
Egyre kevesebbet költ Magyarország az oktatásra – ez derült ki az OECD most közölt felméréséből.
Magas a kora gyermekkori nevelésben részt vevők aránya, a magas szintű képzettséget jól megfizetik Magyarországon, kevés ugyanakkor a tanóra alapfokon, a felsőoktatásba pedig viszonylag kevesen kapcsolódnak be és alacsony a tanárok fizetése - többek között ez derül ki az OECD kedden Budapesten bemutatott tanulmánykötetéből.
Jelentősen csökkent az utóbbi években a lemorzsolódás a hazai felsőoktatási intézményekben, de még így is nagyon magas – tudta meg a Magyar Nemzet. A hallgatóknak több mint a harmada képtelen megszerezni a diplomáját.
A szülők, a tanárok és a munkaadók hozzáállásának megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy a lányok is képviseltetni tudják magukat a műszaki és a tudományos szakmák területén - derül ki az OECD friss, a 2012-es PISA-felmérés eredményeit feldolgozó tanulmányából.
Az OECD tanulmányában a diplomával rendelkezők fizetését hasonlították össze a tanárok átlagfizetésével 22 országban. A rangsort Magyarország és Szlovákia vezeti. Hátulról.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) üdvözölte a magyar felsőoktatási stratégia legfőbb elemeit - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön Párizsban Palkovics László az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára, miután mintegy kétórás megbeszélést folytatott Andreas Schleicherttel, a szervezet Oktatási és Képességi Igazgatóságának vezetőjével.
Magyarországon az aktív korú felnőttek mindössze 7 százaléka tanul munka vagy álláskeresés mellett: a 25-34 évesek...
Vegyes képet mutat a magyar oktatás állapotáról a Gazdasági és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD legújabb, Egy...
Oroszországban van a legtöbb tudományos fokozattal rendelkező ember a világon - derült ki a Gazdasági Együttműködési...
Nem feltétlenül azokban az országokban a legjobb az oktatás hatásfoka, ahol a legtöbb pénzt fordítják rá - állapítja...
Nem a középiskolákkal és az alsó tagozattal, hanem az általános iskolák felső tagozatával van komoly probléma – írja Radó Péter az OktpolCafé legfrissebb bejegyzésében. Az oktatáskutató szerint az országos kompetenciamérés adatai is azt mutatják, hogy a felső tagozat – egyelőre – képtelen megújulni.
Nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a 2009-es PISA-felmérésen: szövegértésből nagyot javítottak, a matematikai és természettudományi teszten azonban átlagosan ugyanannyi pontot értek el, mint 2006-ban. Bár az oktatási államtitkár "átlagon felüli eredményről" beszél, a tizenöt éves magyar tanulók 17 százaléka még mindig funkcionális analfabéta.
Javult a 15 éves magyar diákok szövegértése a PISA (nemzetközi tanulói vizsgálat) 2009-es felmérése szerint - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón a kutatás most elkészült és közzétett értékelései és adatai alapján.