Vegyes képet mutat a magyar oktatás állapotáról a Gazdasági és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD legújabb, Egy...
Vegyes képet mutat a magyar oktatás állapotáról a Gazdasági és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD legújabb, Egy pillantás az oktatásra 2012 című tanulmánya. Egyes területeken Magyarország előkelő helyen áll, máshol a sereghajtók között van. A képet tovább árnyalja, hogy a vizsgálat alapjául szolgáló legfrissebb adatok is 2010-esek - adta hírül az Inforádió.
Magyarországnak megéri pénzt fektetni a felsőoktatásba, mert az egyik legjobb megtérülési arányt mutatja az OECD-országok között, a listán az ötödik helyen áll. Magyarországon például egy férfi felsőfokú oktatása tizennégyszeresen térül meg az államnak - a későbbi diplomás dolgozó által befizetett adók miatt, valamint azért, mert kevesebb szociális juttatást kell neki adni.
Ugyanakkor a magyar családok azok között vannak, amelyek másokhoz képest jóval kevesebbet fizetnek gyerekeik taníttatásáért. Csak Szlovákiában és Törökországban olcsóbb lediplomázni a magánköltségek szempontjából, míg a brit, amerikai és holland diákok fizetik a legtöbbet.
A diplomások Magyarországon többet adnak hozzá a GDP-növekedéshez is, mint a legtöbb tagországban, mindezt úgy, hogy az állam jóval kevesebbet költ az oktatásra - a GDP 6,2 százalékos OECD-átlaga helyett csak 5 százalékot - a 2009-es adatok szerint.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
