Jelentősen csökkent az utóbbi években a lemorzsolódás a hazai felsőoktatási intézményekben, de még így is nagyon magas – tudta meg a Magyar Nemzet. A hallgatóknak több mint a harmada képtelen megszerezni a diplomáját.
2008-ban még 45% volt a lemorzsolódók aránya az OECD elemzése szerint a hazai felsőoktatási intézményekben, ami mára 40% alá csökkent, de még így is rengetegen nem tudnak lediplomázni – írja a lap.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2010-ben alapképzésre beiratkozók közül 36,4% lemorzsolódott, 6,8% pedig még mindig nem végzett, 7,2% pedig otthagyta a választott szakot. A felvett hallgatók mindössze 49,5%-a jutott el sikeresen a képzés végéig. Ebben pedig még nincsenek benne azok, akik az abszolutóriumig eljutottak ugyan, de nyelvvizsga hiányában nem kapták meg a diplomájukat.
Osztatlan képzésen még rosszabb a helyzet a lap szerint, ott 23,3% végzett, 38,7% lemorzsolódott, a hallgatók durván harmada pedig még mindig tanul.
Mesterszakon a helyzet sokkal jobb, itt 78,2% időben befejezte a képzést, és csak 17,8% morzsolódott le. Ami az egyes szakterületeket illeti, az OH adatai szerint alapképzési szinten az informatika, a természettudomány, a műszaki, illetve az agrárterületen szakad le a legtöbb diák.
Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke a lapnak elmondta, hogy jövő nyárra egy javaslatcsomaggal állnak elő, hogy visszaszorítsák a nagy mértékű lemorzsolódást. A HÖOK két területen lát hathatós intézkedési lehetőséget, az egyik a felsőoktatási diáktanácsadás, a másik pedig az e-learning alapú oktatási eszközök használata.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
