Jelentősen csökkent az utóbbi években a lemorzsolódás a hazai felsőoktatási intézményekben, de még így is nagyon magas – tudta meg a Magyar Nemzet. A hallgatóknak több mint a harmada képtelen megszerezni a diplomáját.
2008-ban még 45% volt a lemorzsolódók aránya az OECD elemzése szerint a hazai felsőoktatási intézményekben, ami mára 40% alá csökkent, de még így is rengetegen nem tudnak lediplomázni – írja a lap.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2010-ben alapképzésre beiratkozók közül 36,4% lemorzsolódott, 6,8% pedig még mindig nem végzett, 7,2% pedig otthagyta a választott szakot. A felvett hallgatók mindössze 49,5%-a jutott el sikeresen a képzés végéig. Ebben pedig még nincsenek benne azok, akik az abszolutóriumig eljutottak ugyan, de nyelvvizsga hiányában nem kapták meg a diplomájukat.
Osztatlan képzésen még rosszabb a helyzet a lap szerint, ott 23,3% végzett, 38,7% lemorzsolódott, a hallgatók durván harmada pedig még mindig tanul.
Mesterszakon a helyzet sokkal jobb, itt 78,2% időben befejezte a képzést, és csak 17,8% morzsolódott le. Ami az egyes szakterületeket illeti, az OH adatai szerint alapképzési szinten az informatika, a természettudomány, a műszaki, illetve az agrárterületen szakad le a legtöbb diák.
Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke a lapnak elmondta, hogy jövő nyárra egy javaslatcsomaggal állnak elő, hogy visszaszorítsák a nagy mértékű lemorzsolódást. A HÖOK két területen lát hathatós intézkedési lehetőséget, az egyik a felsőoktatási diáktanácsadás, a másik pedig az e-learning alapú oktatási eszközök használata.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
