Magas a kora gyermekkori nevelésben részt vevők aránya, a magas szintű képzettséget jól megfizetik Magyarországon, kevés ugyanakkor a tanóra alapfokon, a felsőoktatásba pedig viszonylag kevesen kapcsolódnak be és alacsony a tanárok fizetése - többek között ez derül ki az OECD kedden Budapesten bemutatott tanulmánykötetéből.
Révai Nóra, az OECD tanácsadója kiemelte: több mint 200 mutató alapján hasonlítják össze az államokat. Rámutatott: Magyarország erőssége, hogy magas a részvétel a kora gyermekkori nevelésben, sokan végeznek az alsó oktatási szinteken, az osztálylétszámok, a tanár-diák arányok megfelelőek, ugyanakkor a tanári fizetések alacsonyak és kevés a tanóra alapfokon. A felsőoktatásban viszonylag alacsony a végzettségi és részvételi arány. Utóbbiról közölte: az alapképzésben várhatóan diplomát szerzők aránya 22 százalék, szemben az OECD 36 százalékával.
Jelezte, az oktatásra fordított kiadások alacsonyak, 2008-hoz képest 2012-re 83 százalékra csökkentek. Az egy tanulóra eső kiadás is nálunk csökkent a legnagyobb mértékben.
Kitért arra, hogy míg az OECD-országokban a felsőfokú végzettségű nők átlagos keresete 73 százaléka a hasonló végzettségű férfiakénak, nálunk ez 64 százalék, ami a negyedik legalacsonyabb.
Kiemelte: fontos lenne a tanári szakmát vonzóbbá tenni, a minőséget fejleszteni, illetve a felsőoktatásban a részvételi és a végzettségi arányt növelni. Idézte azt is, hogy bár a számítógépes ellátottság jó, a készségek nem megfelelőek.
Az adatok ugyanakkor 2012-ből, 2013-ból és a múlt évből származnak, a legfrissebb reformok hatásai még nem látszanak - jegyezte meg.
Emelni kell a tanárok bérét
Montserrat Gomendio, az OECD oktatási igazgatóságának helyettes vezetője kiemelte a korai kisgyermekkori nevelést, azon belül a hátrányos helyzetűek képzését. Az erősségek között említette a tanárképzést és az ezzel összefüggő reformintézkedéseket, a bérek emelését. A magasan képzett pedagógusok jelentik a kulcsát minden hatékonyan működő oktatási rendszernek - hangsúlyozta.
A nehézségek közé sorolta a méltányosságot, azt, hogy milyen mértékben férnek hozzá a hátrányos helyzetűek az oktatáshoz, és a felsőoktatásban az alacsony részvételi arányt, ez utóbbi együtt kezelendő a szakképzés területével.
Megjegyezte: 25. alkalommal jelent meg a kötet, amely egyre több ország adataival, jó gyakorlataival, tapasztalataival bővült az évek során. Rámutatott: rendkívüli változáson ment keresztül az oktatás ezen időszak alatt, általános hozzáférésről lehet beszélni sok helyen, ami túlnyúlik a középszintű oktatáson, és bővült a szakképzés is. Rendkívüli mértékben nőtt a diákok mobilitása, a vizsgált országokban mára 4 milliót meghaladja azon hallgatók száma a felsőoktatásban, akik nem saját hazájukban tanulnak. Ez a felsőoktatási intézmények közötti verseny fokozódását eredményezte - összegzett.
Megállapította: fontos, hogy a bővülés ne menjen a minőség rovására, és biztosítsák az egyenlő hozzáférést a hátrányos helyzetűek számára is. Kitért arra: a megfelelő oktatási rendszer hozzájárul a társadalmi mobilitáshoz is. Az OECD kész együttműködni a kormánnyal, hogy nyomon követhessék az intézkedések megvalósulását, mérhessék ezek hatását - mondta.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
