Révai Nóra, az OECD tanácsadója kiemelte: több mint 200 mutató alapján hasonlítják össze az államokat. Rámutatott: Magyarország erőssége, hogy magas a részvétel a kora gyermekkori nevelésben, sokan végeznek az alsó oktatási szinteken, az osztálylétszámok, a tanár-diák arányok megfelelőek, ugyanakkor a tanári fizetések alacsonyak és kevés a tanóra alapfokon. A felsőoktatásban viszonylag alacsony a végzettségi és részvételi arány. Utóbbiról közölte: az alapképzésben várhatóan diplomát szerzők aránya 22 százalék, szemben az OECD 36 százalékával.
Jelezte, az oktatásra fordított kiadások alacsonyak, 2008-hoz képest 2012-re 83 százalékra csökkentek. Az egy tanulóra eső kiadás is nálunk csökkent a legnagyobb mértékben.
Kitért arra, hogy míg az OECD-országokban a felsőfokú végzettségű nők átlagos keresete 73 százaléka a hasonló végzettségű férfiakénak, nálunk ez 64 százalék, ami a negyedik legalacsonyabb.
Kiemelte: fontos lenne a tanári szakmát vonzóbbá tenni, a minőséget fejleszteni, illetve a felsőoktatásban a részvételi és a végzettségi arányt növelni. Idézte azt is, hogy bár a számítógépes ellátottság jó, a készségek nem megfelelőek.
Az adatok ugyanakkor 2012-ből, 2013-ból és a múlt évből származnak, a legfrissebb reformok hatásai még nem látszanak - jegyezte meg.
Emelni kell a tanárok bérét
Montserrat Gomendio, az OECD oktatási igazgatóságának helyettes vezetője kiemelte a korai kisgyermekkori nevelést, azon belül a hátrányos helyzetűek képzését. Az erősségek között említette a tanárképzést és az ezzel összefüggő reformintézkedéseket, a bérek emelését. A magasan képzett pedagógusok jelentik a kulcsát minden hatékonyan működő oktatási rendszernek - hangsúlyozta.
A nehézségek közé sorolta a méltányosságot, azt, hogy milyen mértékben férnek hozzá a hátrányos helyzetűek az oktatáshoz, és a felsőoktatásban az alacsony részvételi arányt, ez utóbbi együtt kezelendő a szakképzés területével.
Megjegyezte: 25. alkalommal jelent meg a kötet, amely egyre több ország adataival, jó gyakorlataival, tapasztalataival bővült az évek során. Rámutatott: rendkívüli változáson ment keresztül az oktatás ezen időszak alatt, általános hozzáférésről lehet beszélni sok helyen, ami túlnyúlik a középszintű oktatáson, és bővült a szakképzés is. Rendkívüli mértékben nőtt a diákok mobilitása, a vizsgált országokban mára 4 milliót meghaladja azon hallgatók száma a felsőoktatásban, akik nem saját hazájukban tanulnak. Ez a felsőoktatási intézmények közötti verseny fokozódását eredményezte - összegzett.
Megállapította: fontos, hogy a bővülés ne menjen a minőség rovására, és biztosítsák az egyenlő hozzáférést a hátrányos helyzetűek számára is. Kitért arra: a megfelelő oktatási rendszer hozzájárul a társadalmi mobilitáshoz is. Az OECD kész együttműködni a kormánnyal, hogy nyomon követhessék az intézkedések megvalósulását, mérhessék ezek hatását - mondta.
