Orbán Viktor forrásbővülésről beszélt a Kossuth Rádióban pénteken, ám nem egészen világos, mire gondolt. A statisztikák szerint ugyanis évek óta csökken az oktatásra fordított állami források mértéke.
Eleve nem tudjuk, mit takar pontosan az „elmúlt időszak”, de ha vetünk egy pillantást arra, hogy mennyit költ oktatásra GDP-arányosan Magyarország, akkor a legnagyobb jóindulattal sem beszélhetünk forrásbővülésről.
Az oktatás bármely területét nézzük, egyértelmű a források csökkenése. Bár mindenütt (a KSH és az OECD szerint is) 2013-asok a legfrissebb adatok, de ebben az évben például középfokú oktatásra a GDP 0,6 százalékát költötte a kormány, míg 2003-ban közel 3,3 százalékot. Tehát tíz éve alatt ötödére esett vissza a középfokú oktatásra költött pénz mennyisége a GDP-hez viszonyítva.
A fenti megállapítás igaz az oktatás egyéb szintjeire, így felső- és alapfokú oktatásra is kevesebb pénz jutott 2013-ban, mint tíz évvel korábban, ha nem is volt a csökkenés annyira szembetűnő, mint a középfokú oktatásnál.
Persze, kevesebb diák vesz részt az oktatásban, hiszen a népesség fogyásával a fiatalok száma nagyobb mértékben csökken, a forráskivonás ennél is nagyobb mérvű volt az utóbbi években. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Ebben az írásunkban pedig azzal foglalkoztunk, mennyit költ az állam felsőoktatásra, és mennyit kéne.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
