A magyar felnőttek számolási készségét mérő átlagpontszáma viszont jelentősen meghaladja az OECD-országok átlagát – derül ki egy friss felmérésből.
Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban és Olaszországban is egyre kevesebben választják a tanári pályát. Magyarországról nem is beszélve.
Igaz, nem az utóbbi években, hanem 2013 és 2017 között, de a Belügyminisztérium szerint ez is egy olyan siker, amit 2022-ben ki kell emelni, ha a pedagógusbérekről van szó.
A szokásosnál hosszabb kihagyás után idén újra megtartják a nemzetközi PISA-felmérést - itthon is. A kérdés most nem csak az, hogy a korábbi eredményekhez képest hogyan teljesítenek majd szövegértésből, matematikából és természettudományokból a 15 éves magyar diákok, hanem az is, milyen hatással volt a készségeikre a hónapokig tartó online tanulás.
Magyarországon alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak a családnak, ahol egy felvételiző nem kerül be államilag finanszírozott képzésre.
A kormány büszke a négy lépcsőben megemelt bérekre, az OECD-adatok alapján ez azonban csak a sereghajtónak elég az oktatási fizetések terén. Egy országot leszámítva minden más országban többet keresnek a pedagógusok.
Nem elég a Brexit okozta felfordulás, újabb kihívásokkal kell szembenézniük a brit egyetemeknek, ha kitartanak a magas tandíjak és az online oktatás mellett - derül ki egy friss jelentésből.
Új, szigorúbb szabályok az iskolákban, digitális oktatás és karanténba került osztályok, valamint világsztárokkal támogatott egyetemfoglalás a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Összeszedtük a hét legfontosabb híreit.
Sajnos mi már annyira nem is lepődünk meg rajta, de most egy friss OECD jelentés is igazolta: nagyon alacsony a magyar tanárok fizetése az átlag diplomásokéhoz képest. Mutatjuk a részeleteket.
Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte – nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.
Nemrég lezárult az ötéves kreativitás mérésére és fejlesztésére irányuló az OECD CERI Kreativitás és Kritikai Gondolkodás Fejlesztése és Mérése az Iskolában Projekt.
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek.
Egy kivétellel mind a 36 OECD-országban többségben vannak a nők a tanárok körében: a listát Lettország vezeti, Magyarország holtversenyben a hetedik - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
2017-ben a 14-18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai - derül ki az OECD friss, Education at a Glance 2019 című kiadványából.
A különböző magyarországi régiókban nagyjából egyenlő eséllyel találhatnak munkát a felsőfokú végzettségűek - derül ki az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
Az OECD-országok közül a második legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők keresete a férfiakéhoz képest. Azon országok közül viszont, amelyek az EU-nak is tagjai, Magyarországon éri meg a legjobban mesterdiplomát vagy doktori fokozatot szerezni - derül ki az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
Nemzetközi összehasonlításban kevesebbet fegyelmeznek, sokat gyakoroltatnak és felkészültebbnek érzik magukat az átlagnál a magyar pedagógusok. A kiscsoportos és projektalapú feladatmegoldás ugyanakkor itthon még kevésbé jellemző - derül ki az OECD tanítási módszereket vizsgáló legújabb felméréséből, amelyet a hétfői Magyar Nemzet ismertet.
A felnőttképzés rendszerének sürgős korszerűsítésére szólította fel tagállamait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban felkészüljenek az automatizáció és az új technológiák jelentette kihívásokra.
Az állam és a hallgató is jól jár a diplomaszerzéssel - derül ki az Eurostudent friss felméréséből.
