Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte – nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.
Nemrég lezárult az ötéves kreativitás mérésére és fejlesztésére irányuló az OECD CERI Kreativitás és Kritikai Gondolkodás Fejlesztése és Mérése az Iskolában Projekt.
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel. A magyar 16-65 évesek a szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek.
Egy kivétellel mind a 36 OECD-országban többségben vannak a nők a tanárok körében: a listát Lettország vezeti, Magyarország holtversenyben a hetedik - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
Az OECD-országok közül Olaszországban és Portugáliában a legkisebb a 30 év alatti pedagógusok aránya: mindössze 1 százalék. Magyarországon százból öt tanár tartozik ebbe a kategóriába, az 50 éves vagy idősebb tanárok aránya szempontjából pedig a harmadikok vagyunk - derül az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
2017-ben a 14-18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai - derül ki az OECD friss, Education at a Glance 2019 című kiadványából.
A különböző magyarországi régiókban nagyjából egyenlő eséllyel találhatnak munkát a felsőfokú végzettségűek - derül ki az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
Az OECD-országok közül a második legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők keresete a férfiakéhoz képest. Azon országok közül viszont, amelyek az EU-nak is tagjai, Magyarországon éri meg a legjobban mesterdiplomát vagy doktori fokozatot szerezni - derül ki az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.
Nemzetközi összehasonlításban kevesebbet fegyelmeznek, sokat gyakoroltatnak és felkészültebbnek érzik magukat az átlagnál a magyar pedagógusok. A kiscsoportos és projektalapú feladatmegoldás ugyanakkor itthon még kevésbé jellemző - derül ki az OECD tanítási módszereket vizsgáló legújabb felméréséből, amelyet a hétfői Magyar Nemzet ismertet.
A felnőttképzés rendszerének sürgős korszerűsítésére szólította fel tagállamait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban felkészüljenek az automatizáció és az új technológiák jelentette kihívásokra.
A boldogsághoz olyan részletek járulnak még hozzá, mint például az, hogy a holland gyerekek reggeliznek hétközben, naponta kevesebb mint két órát ülnek a tévé előtt, és kedves, segítőkész osztálytársakkal vannak körülvéve.
Magyarország sokkal többet költ az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére - mondta Palkovics László oktatási államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
Szeptember 1-jén indul az OECD nemzetközi felnőtt képesség- és kompetenciamérési programjának (PIAAC - Programme for the International Assessment of Adult Competencies) magyarországi felmérése Magyarországon - jelentette be Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Nemzeti Tanácsának elnöke pénteken Budapesten a felmérés nyitórendezvényén.
Egy OECD-kutatás szerint a magyar fiatalok boldogabbak hazájuk idősebb állampolgárainál, de a fejlett országok között még így is boldogtalannak számítanak.
Az eredmények azt is megmutatták, mennyire kreatívan vágják ki magukat az oktatás irányításáért felelős emberek a szószból. Hát, így sikerült az ő tesztjük.