Komoly anyagi teher az egyetem: Magyarországon milliós díja van egy alapképzésnek egy évre

Magyarországon alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak a családnak, ahol egy felvételiző nem kerül be államilag finanszírozott képzésre.

  • Eduline

Közzétette szokásos éves jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - írja az Index.

A friss beszámolóból kiderül, hogy a vizsgált 2019/2020-as tanévben egy alapszakos magyar egyetemistának 3833 dollár, mai árfolyamon számolva 1,17 millió forint éves tandíjat kell fizetnie.

Ha egy ötéves egyetemi képzést nézünk, akkor ez 5,86 millió forintot jelent, mire a egy egyetemista diplomát szerez. A kutatás szerint ez a szám mesterszakon 8100 dollárba, közel 2,5 millió forintunkba kerül egy évre levetítve.

Rekord még mindig Anglia

Az Education at Glance jelentés szerint Angliában kell a legmagasabb tandíjat fizetni. Az OECD-országok meglehetősen eltérően viszonyulnak a felsőoktatási tandíj támogatásához: vannak, ahol Angliához hasonlóan elképesztően magas tandíjakat kérnek.

  • Anglia: 12 330 dollár (3,77 millió forint) / év,
  • USA: 9212 dollár (2,82 millió forint) / év,
  • Írország: 8303 dollár (2,53 millió forint) / év,
  • Kanada: 5060 dollár (1,54 millió forint) / év,
  • Ausztrália: 5024 dollár (1,53 millió forint) / év.

Európában is magasnak számít a magyar tandíj:

  • Olaszországban 2013 dollár (615 ezer forint),
  • Spanyolországban 1768 dollár (541 ezer forint),
  • Ausztriában 952 dollár (291 ezer forint),
  • Németországban 148 dollár (45 ezer forint)

az átlagos egyetemi tandíj egy évre az állami alapszakokon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.