Komoly anyagi teher az egyetem: Magyarországon milliós díja van egy alapképzésnek egy évre

Magyarországon alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak a családnak, ahol egy felvételiző nem kerül be államilag finanszírozott képzésre.

  • Eduline

Közzétette szokásos éves jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - írja az Index.

A friss beszámolóból kiderül, hogy a vizsgált 2019/2020-as tanévben egy alapszakos magyar egyetemistának 3833 dollár, mai árfolyamon számolva 1,17 millió forint éves tandíjat kell fizetnie.

Ha egy ötéves egyetemi képzést nézünk, akkor ez 5,86 millió forintot jelent, mire a egy egyetemista diplomát szerez. A kutatás szerint ez a szám mesterszakon 8100 dollárba, közel 2,5 millió forintunkba kerül egy évre levetítve.

Rekord még mindig Anglia

Az Education at Glance jelentés szerint Angliában kell a legmagasabb tandíjat fizetni. Az OECD-országok meglehetősen eltérően viszonyulnak a felsőoktatási tandíj támogatásához: vannak, ahol Angliához hasonlóan elképesztően magas tandíjakat kérnek.

  • Anglia: 12 330 dollár (3,77 millió forint) / év,
  • USA: 9212 dollár (2,82 millió forint) / év,
  • Írország: 8303 dollár (2,53 millió forint) / év,
  • Kanada: 5060 dollár (1,54 millió forint) / év,
  • Ausztrália: 5024 dollár (1,53 millió forint) / év.

Európában is magasnak számít a magyar tandíj:

  • Olaszországban 2013 dollár (615 ezer forint),
  • Spanyolországban 1768 dollár (541 ezer forint),
  • Ausztriában 952 dollár (291 ezer forint),
  • Németországban 148 dollár (45 ezer forint)

az átlagos egyetemi tandíj egy évre az állami alapszakokon.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.