A kormány büszke a négy lépcsőben megemelt bérekre, az OECD-adatok alapján ez azonban csak a sereghajtónak elég az oktatási fizetések terén. Egy országot leszámítva minden más országban többet keresnek a pedagógusok.
Nyitottak és innovatívak a magyar tanárok, de megbecsültségük és bérük az OECD sereghajtók között van – derül ki Steklács János oktatáskutatónak az OECD adataira épülő elemzéséből. Az általános iskolai és a középiskolai tanárok bérénél 15 év után csak Szlovákiában kapnak kevesebbet a szintén 15 éve pályán lévő kollégáik.
Ebből az következik, hogy kimondhatjuk: minden más országban többet keresnek a pedagógusok. A legtöbb helyen minimum a dupláját, de egyes országokban 4-5-szörösét viszik haza.
A minisztérium viszont máshogy látja
Egy parlamenti kérdésre válaszolva írta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, hogy
az OECD-adatok alapján 2013 és 2017 között nálunk nőttek legjobban a pedagógusbérek.
A tanárok bére azonban megdöbbentően alacsony, még az után is, hogy az államtitkár szerint "négy lépcsőben, átlagosan 50 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek". 101 500 forint – ennyi volt 2014-ben a minimálbér, és most, hét és fél évvel később is ez alapján számolják a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését. Pedig amikor a kormány elfogadta a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig a pedagógusoknak is automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától.
2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg. Pedig az elmúlt hat évben a minimálbért fokozatosan emelték, ma már 167 400 forint, vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene megtoldani ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje - hangoztatja évek óta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
A „gyakornok” státuszban lévő pedagógusok bruttó bére mindössze 230 ezer forint: a nettó 150 ezer forint körüli fizetés Budapesten vagy egy megyeszékhelyen még albérletre sem elég. Azok sincsenek sokkal könnyebb helyzetben, akik már nem teljesen kezdők: hat-nyolc év tanítási gyakorlattal, mesterszakos diplomával bruttó 263 ezer forintra számíthatnak, ehhez jön hozzá a 26 ezer forintos pótlék. Ez azt jelenti, hogy kézhez 190 ezer forint körüli összeget kapnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
