A kormány büszke a négy lépcsőben megemelt bérekre, az OECD-adatok alapján ez azonban csak a sereghajtónak elég az oktatási fizetések terén. Egy országot leszámítva minden más országban többet keresnek a pedagógusok.
Nyitottak és innovatívak a magyar tanárok, de megbecsültségük és bérük az OECD sereghajtók között van – derül ki Steklács János oktatáskutatónak az OECD adataira épülő elemzéséből. Az általános iskolai és a középiskolai tanárok bérénél 15 év után csak Szlovákiában kapnak kevesebbet a szintén 15 éve pályán lévő kollégáik.
Ebből az következik, hogy kimondhatjuk: minden más országban többet keresnek a pedagógusok. A legtöbb helyen minimum a dupláját, de egyes országokban 4-5-szörösét viszik haza.
A minisztérium viszont máshogy látja
Egy parlamenti kérdésre válaszolva írta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, hogy
az OECD-adatok alapján 2013 és 2017 között nálunk nőttek legjobban a pedagógusbérek.
A tanárok bére azonban megdöbbentően alacsony, még az után is, hogy az államtitkár szerint "négy lépcsőben, átlagosan 50 százalékkal emelkedtek a pedagógusbérek". 101 500 forint – ennyi volt 2014-ben a minimálbér, és most, hét és fél évvel később is ez alapján számolják a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését. Pedig amikor a kormány elfogadta a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig a pedagógusoknak is automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától.
2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg. Pedig az elmúlt hat évben a minimálbért fokozatosan emelték, ma már 167 400 forint, vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene megtoldani ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje - hangoztatja évek óta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
A „gyakornok” státuszban lévő pedagógusok bruttó bére mindössze 230 ezer forint: a nettó 150 ezer forint körüli fizetés Budapesten vagy egy megyeszékhelyen még albérletre sem elég. Azok sincsenek sokkal könnyebb helyzetben, akik már nem teljesen kezdők: hat-nyolc év tanítási gyakorlattal, mesterszakos diplomával bruttó 263 ezer forintra számíthatnak, ehhez jön hozzá a 26 ezer forintos pótlék. Ez azt jelenti, hogy kézhez 190 ezer forint körüli összeget kapnak.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
