Havi nettó 150 ezer forintért pótolják a kormány szerint „nem hiányzó” pedagógusokat

Siralmas fizetésért dolgoznak a pedagógiai asszisztensek, akik a saját bőrükön érzik a tanárhiányt: egyre több feladatot kapnak, sokszor a hiányzó pedagógusok óráira is ők mennek be, felügyelni a diákokat. A kormány mindeközben pedagógiai technikumok indításán dolgozik, ahol iskolákban és óvodákban is „bevethető” asszisztenseket képeznének. Kérdés, hogy ezek mennyire lesznek népszerűek.

  • Szabó Fruzsina

„Pedagógiai asszisztens vagyok, napi nyolc órában én pótolom a kormány szerint „nem hiányzó” pedagógusokat. Mindezért a munkáért több mint tíz éve ugyanazt a bért kapom, ez a szakmunkás minimálbér, jelenleg nettó 150 ezer forint” – egy pedagógiai asszisztens posztját tette közzé néhány napja a Facebookon a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).

Valóban siralmas összegért dolgoznak az iskolákban és az óvodákban a pedagógiai asszisztensek – fizetésüket a közalkalmazotti bértábla alapján számolják, az pedig tizenhárom éve, 2008 óta nem változott – mindössze a minimálbér és a garantált bérminimum évi pár százalékos emelését követte. Egy heti negyven órát dolgozó pedagógiai asszisztens a garantált bérminimumot, vagyis nettó 145 ezer forintot kap havonta.

Pedig az egyre komolyabb – a kormány szerint nem létező – tanárhiány miatt egyre több feladatot kell ellátniuk. Ők segítenek az iskolai adminisztrációban, gyermekfelügyeletet látnak el, ebédeltetik az osztályokat, és ha hiányzik egy-egy pedagógus – márpedig az iskolák egy részében még mindig nem találtak minden üres állásra tanárt, tanítót –, akkor gyermekfelügyeletet látnak el. „Igaz, a pandémia korábbi hulláma idején, decemberben-januárban olyanról is hallottunk, hogy még az iskola takarítónőjét is beküldték a gyerekekre vigyázni, annyira kevés volt a tanár” – mondja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke.

Finnországban három ellátandó diákra jut egy asszisztens, nálunk kétszázra

Pedig eredetileg egészen más lett volna a feladatuk. Pedagógiai asszisztenseket a kilencvenes évek óta alkalmaznak az iskolák, az eredeti elképzelések szerint a lemaradó, különböző problémákkal küzdő tanulóknak segítettek volna az órákon, tehát a tanár vagy a tanító mellett ők is részt vettek volna az osztálytermi munkában. Segítettek volna a lemaradó diákoknak együtt haladni a többiekkel vagy az egyénre szabott feladatokat megoldani. 

„A finn oktatás egyebek mellett attól sikeres, hogy a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, netán más problémával küzdő diákokat pedagógiai asszisztens segíti. Egy finn tanteremben egy pedagógust és két pedagógiai asszisztenst találunk, ott három, fejlesztést igénylő tanulóra jut egy ilyen segítő munkatárs. Nálunk kétszáz diákra figyel egy pedagógiai asszisztens – mindegy, hogy rózsadombi iskoláról vagy hátrányos helyzetű település általános iskolájáról van szó. Ez alapvető probléma” – teszi hozzá a PSZ alelnöke, aki úgy látja, többek között a tankerületi vezetőtől függ, felvehet-e egy iskola legalább még egy pedagógiai asszisztenst – és persze attól, van-e rá pénz.

Totyik Tamás szerint a kialakult helyzetet nem lehet egyedül az Orbán-kormány nyakába varrni, úgy látja, a pedagógiai asszisztensek hiánya is okozta az iskolai integráció sikertelenségét. „A Magyar Bálint minisztersége idején indult integrációs folyamat azért volt kudarcra ítélve, mert nem adtak a pedagógusok mellé fejlesztőpedagógust, pszichológust, gyógypedagógust és legfőképpen megfelelő számú pedagógiai asszisztenst. Egymás mellé ültették a különböző hátterű gyerekeket, aztán rácsukták a pedagógusra az osztályterem ajtaját” – mondja.

A pedagógiai asszisztensek szerepével alighanem a kormány is tisztában van, legalábbis erre utal, hogy a 2021 és 2030 közötti időszakra szóló közoktatási stratégiában az áll: úgy tudnák leginkább tehermentesíteni a tanárokat, tanítókat, óvodapedagógusokat, ha több pedagógiai asszisztens dolgozna az intézményekben. „Egyes esetekben a pedagógusok számának növelése helyett a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők arányának emelése indokolt” – szögezik le.

Még mindig vannak üres állások

Alighanem ezt célozza a pedagógiai technikumok előkészítése, amelyről Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár beszélt a tanév elején. „A technikumban nagyon magas lesz a gyakorlati óraszám, annak érdekében, hogy különböző életkorú, különböző intézmény típusokba járó gyerekekkel gyakorolhassák a diákok a megtanultakat. Ez szerinte segítséget jelent mind az iskoláknak, mind az óvodáknak, hiszen olyan munkakörben olyan asszisztenseket, oktatói asszisztenseket képeznek, akik tudnak bánni a gyerekekkel” – mondta.

Kérdés, hogy a pedagógiai technikumok mennyire lesznek népszerűek a jelenlegi bérek mellett. Pedagógiai asszisztensi képzés eddig is számos intézményben zajlott, az állásokért azonban nincs nagy tülekedés. Három héttel a tanévkezdés után is számos ilyen állást hirdetnek a közszféra állásportálján, a Közigálláson - van olyan intézmény, amely már nem köti pedagógiai asszisztensi végzettséghez a pályázást, az csak előny az elbíráláskor, egy sima érettségivel is beérik.

 

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.