Siralmas a magyar tanárok fizetése, jóval az átlag alatt vagyunk

Sajnos mi már annyira nem is lepődünk meg rajta, de most egy friss OECD jelentés is igazolta: nagyon alacsony a magyar tanárok fizetése az átlag diplomásokéhoz képest. Mutatjuk a részeleteket.

  • Eduline

Iskolatípustól függően 30-40 százalékkal keres kevesebbet egy magyarországi pedagógus, mint a többi diplomás – derül ki az OECD „Education at a Glance 2020” című jelentéséből, amit a Portfólió részletezett.

Ezek alapján az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamain tanító tanárok bére 66%-a az átlag diplomás bérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot. Ezzel az aránnyal a magyar tanárok a lista végén szerepelnek, a friss adatok szerint csak Csehországban és az USA-ban alacsonyabb a tanárok átlagbére a többi diplomáshoz képest.

A rangsort Costa Rica vezeti, ahol az átlag tanár majdnem másfélszer annyit keres, mint a sima diplomások. Európában Litvániában, Portugáliában és Németországban van példa átlagon felüli pedagógusbérre.

Magyarországon nem csak a többi diplomáshoz képest nagy a tanárok bérszakadéka, hanem a pedagógus szakmán belül is a legnagyobb a különbség. Máshol átlagosan 78-80% a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb tanári bérek között, nálunk ez 148-165%.

Ezen felül Magyarországon az is nagy gond, hogy a legmagasabb a tanári fizetés eléréshez rengeteget kell a pályán dolgozni. Konkrétan 42 év, mire valaki eléri a legmagasabb szintet. Ausztráliában, Új-Zélandon vagy Skóciában ugyanez az idő 8-10 év.

Friss felmérés: ennyi az átlag magyar osztálylétszám az iskolákban

Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte - nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.