Itt a feketeleves: ezeken kellene változtatnia a tanároknak és a szülőknek

A szülők, a tanárok és a munkaadók hozzáállásának megváltoztatására lenne szükség ahhoz, hogy a lányok is képviseltetni tudják magukat a műszaki és a tudományos szakmák területén - derül ki az OECD friss, a 2012-es PISA-felmérés eredményeit feldolgozó tanulmányából.

  • Eduline
Shutterstock

Annak ellenére, hogy a PISA-teszteken hasonló eredményt érnek el, a 15 éves lányok körében húszból kevesebb mint egy gondolkodik abban, hogy tudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai karriert (STEM - Science, Technology, Engineering, Mathematics) fut majd be, pedig ezek a foglalkozások elismertek és a legjobban fizetettek. A fiúk körében ötből egy diák viszont ilyen pályáról álmodik - derül ki az OECD új, ''The ABC of Gender Equality in Education: Aptitude, Behaviour, Confidence'' című tanulmányából, amely a 2012-es PISA-felmérés eredményeire, illetve az ahhoz kapcsolódó kérdőívekre épül.

Ennek egyik oka, hogy a lányok ezeken a területeken kevesebb önbizalommal rendelkeznek, a szülők pedig kevésbé várják tőlük, hogy ezeken a területeken fognak dolgozni. Míg a fiúk esetében a szülők 50 százaléka számított erre Chilében, Portugáliában és Magyarországon is, a lányok esetében 20 százalék alatti volt az arány ugyanolyan teljesítmény esetén. A PISA-felmérést háromévente végzik el az OECD-országokban, 2012-ben siralmas volt a magyar diákok teljesítménye - a részleteket itt olvashatjátok.

A tanulmány szerint a fiúk jobban ki vannak téve az alulteljesítés, a motiváció elvesztése és így az iskolából való kihullás esélyének. Az alacsony teszteredménnyel rendelkezők körében tízből hat diák fiú: az OECD-országok átlagában ez a fiúk körében a diákok 13,7, a lányok körében pedig 9,3 százalékát jelenti. Magyarországon 15,4, illetve 10,7 az alacsonyan teljesítők aránya. A PISA-felméréssel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.

A kutatás szerint a nemek közötti arányok már egy kis odafigyeléssel is javíthatóak a szülők és a tanárok által: a fiúk például inkább képregényeket és újságokat, a lányok pedig regényeket és magazinokat szeretnek olvasni, amelyet a tanteremben és otthon is érdemes lehetővé tenni. A fiúk teljesítményét pedig a videójátékok is javították.

Matematikából a fiúk a 64 vizsgált ország körülbelül felében jobban teljesítenek. Az olyan tanítási módszerek, mint a megoldás diákokkal való elmagyaráztatása, a tanultak osztálytermen kívüli alkalmazása vagy az önálló munka jelentősen javítanak az eredményeken, különösen a lányok esetében. 

A tanulmány szerint a tanárok a lányoknak következetesen jobb jegyeket adnak ugyanarra a teljesítményre, ennek oka pedig az, hogy ők jobban figyelnek és viselkednek órán. Az ebből fakadó kisebb erőfeszítés azonban a munkaerő-piacon később hátránnyal jár majd a lányok számára.

A lányok körében ugyanakkor többen érzik magukat tanácstalannak, ha egy matekpéldát kell megoldaniuk: az OECD-átlag a körükben 34,6 százalék, míg a fiúk körében 25,2 százalék. Magyarországon a tizenöt éves diákok körében a lányok 39,6, a fiúk 30,8 százaléka szorong a matek miatt.

A munkaadók szintén előlítéletesek: a fiúk nagyobb eséllyel helyezkednek el gyakornokként, és találnak munkát állásbörzéken vagy karriertanácsadókon keresztül. A vállalatok a lányokat kevésbé tudják személyesen elérni: ők inkább az interneten böngészik a meghirdetett pozíciókat. Mely diplomákkal lehet a legjobban keresni Magyarországon? Erről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.