Itt a feketeleves: ennyit keresnek a magyar tanárok

Az OECD tanulmányában a diplomával rendelkezők fizetését hasonlították össze a tanárok átlagfizetésével 22 országban. A rangsort Magyarország és Szlovákia vezeti. Hátulról.

  • Eduline
shutterstock
Attól függetlenül, hogy jön-e a kilencosztályos általános iskola vagy sem, a magyar tanárok rettentően rosszul keresnek. Bár a nemrég bevezetett pedagógus-életpályamodell célja, hogy hosszabb távon vonzóbbá tegye a szakmát, a rendszer bevezetése döcögősre sikerült, még olyanok is voltak, akik rosszabbul jártak vele, és hosszabb távú hatásai csak később lesznek érzékelhetőek. A tanári fizetésekről itt olvashattok.

Az OECD a Facebook-oldalán közölte azt a felmérést, melyben a tanári fizetéseket hasonlították össze. A tanulmány azt mutatja pontosan, hogy mennyit keres egy átlagos tanár egy diplomás, 25 és 64 év közötti ember fizetéséhez képest. A lista szerint a magyar tanároknál csak a szlovákok keresnek rosszabbul, a cseh tanári fizetések nagyjából hasonló mértékben gyengék. Lengyelország viszont bőven lenyomja a visegrádi mezőnyt ebből a szempontból.

Lengyelország azért még így is elmarad a mezőnyből kiemelkedő Dél-Koreától, ahol az általános iskolai tanárok 32 százalékkal, a gimnáziumi tanárok pedig 36 százalékkal keresnek többet a diplomás átlagnál.

A felmérés 2012-es adatokat vett alapul. Azóta a pedagógus-életpálya bevezetésével – névleg és minimálisan – nőtt bizonyos magyar tanárok fizetése. A KSH adatai szerint a 2012-es nettó átlagbér az oktatásban 128 587 forint volt, ez 2014-ben mintegy 25 százalékkal, 161 088 forintra nőtt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.