Magyarországon az aktív korú felnőttek mindössze 7 százaléka tanul munka vagy álláskeresés mellett: a 25-34 évesek...
Magyarországon az aktív korú felnőttek mindössze 7 százaléka tanul munka vagy álláskeresés mellett: a 25-34 évesek tíz, míg az 55-64 évesek mindössze két százaléka vesz részt a felnőttképzésben – derül ki a Gazdasági és Fejlesztési Szervezet, az OECD legújabb, Egy pillantás az oktatásra 2012 című tanulmányából.
Ezzel az eredménnyel abszolút utolsóként végeztünk a vizsgált országok között, még Törökországban és Görögországban is nagyobb arányban járnak valamilyen képzésre a felnőttek, mint nálunk.
A környező országok is beelőztek: Szlovákiában az aktív korú felnőttek 41, Ausztriában 40, Szlovéniában 36, Lengyelországban pedig 19 százaléka tanul. A listát az északi országok vezetik: Svédországban a felnőttek 69 százaléka képzi magát, de nem sokkal marad el ettől az eredménytől Finnország és Norvégia sem (51-51 százalék). A legfrissebb OECD-jelentésről itt olvashatsz bővebben.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
Miért nem működik egy elméletileg jól kitalált rendszer a gyakorlatban? Mosóczi András, a Mateking alapító-vezetőjének írása. Vélemény.
1109 diák volt, akinek nem lett meg középszinten még az elégséges sem.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nemrég közzétette átfogó, háromkötetes javaslatcsomagját, melynek célja, hogy hiteles képet adjon a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetéről, és megoldási irányokat vázoljon fel a jövőre nézve.
Miközben a toborzóplakátokon modern felszerelés, korszerű körülmények és vonzó katonai életpálya látszik, Pálinkás Szilveszter szerint a valóság egészen más a Magyar Honvédségnél: csatornaszag a folyosókon, penészes zuhanyzók és szálláshelyek, kiszámíthatatlan munkaidő, alacsony fizetés és szakadozó egyenruhák várják a fiatalokat.
