Magyarországon az aktív korú felnőttek mindössze 7 százaléka tanul munka vagy álláskeresés mellett: a 25-34 évesek...
Magyarországon az aktív korú felnőttek mindössze 7 százaléka tanul munka vagy álláskeresés mellett: a 25-34 évesek tíz, míg az 55-64 évesek mindössze két százaléka vesz részt a felnőttképzésben – derül ki a Gazdasági és Fejlesztési Szervezet, az OECD legújabb, Egy pillantás az oktatásra 2012 című tanulmányából.
Ezzel az eredménnyel abszolút utolsóként végeztünk a vizsgált országok között, még Törökországban és Görögországban is nagyobb arányban járnak valamilyen képzésre a felnőttek, mint nálunk.
A környező országok is beelőztek: Szlovákiában az aktív korú felnőttek 41, Ausztriában 40, Szlovéniában 36, Lengyelországban pedig 19 százaléka tanul. A listát az északi országok vezetik: Svédországban a felnőttek 69 százaléka képzi magát, de nem sokkal marad el ettől az eredménytől Finnország és Norvégia sem (51-51 százalék). A legfrissebb OECD-jelentésről itt olvashatsz bővebben.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
