Itt a friss jelentés: ennyit keresnek a magyarországi tanárok

Magyarország már nem utolsó az általános- és középiskolai tanári kezdőbért illetően, miután az utóbbi években nálunk nőttek a legjobban a fizetések. Az OECD-átlagtól sajnos még mindig jócskán elmaradunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) néhány órája hozta nyilvánosságra az oktatással foglalkozó anyagát, az Education at a Glance-t.

Az általános iskolai oktatásban dolgozó tanári fizetésekkel foglalkozó fejezetben az OECD kutatói 2014-es adatokkal dolgoztak, így már elvileg meg kell jelennie ebben a 2013-ban bevezetésre került pedagógus-életpályamodell első eredményének. És valóban, valószínűleg számunkra a leghízelgőbb grafikonnal ebben a fejezetben találkozhatunk: e szerint 2012-től 2014-ig Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a tanárbér. Persze a képet némiképp árnyalja, hogy az emeléssel egy időben elvették a tanárok pótlékait.

 

oecd

A következő oldalakon sajnos már nem találkozhatunk ránk nézve ilyen hízelgő adatsorokkal. Bár az igaz, hogy a tanárok tényleges, dollárban megadott bruttó bérét összesítő táblázat szerint a kezdő tanárok - a tavalyi jelentéssel ellentétben - már nem nálunk, hanem Szlovákiában keresik a legkevesebbet. Ott évente közel 12 ezer dollárt kap egy kezdő tanár, míg itthon 13 228 dollárt. Ám ezzel az összeggel is megelőz minket az összes többi ország. A tavalyi adatokat itt találjátok.

A 10 és 15 éves tapasztalattal rendelkező tanárok bére már a cseh fizetéseket is előzi

 

oecd

A legmagasabb fizetést Luxemburgban lehet elérni, ott a tanárbér 68 ezer dollárról indul, a top fizetés pedig évente 122 ezerre rúg.

Mi a helyzet a középiskolában?

A középfokú oktatás terén szintén előzzük Szlovákiát, itt már csaknem 14 500 dollár az éves kezdőfizetés. Az itt legmagasabb elérhető bér évi 27 500 dollár, amivel már Lengyelországot is lenyomjuk.

 

oecd

Összességében tehát javult a helyzetünk a tanári bérek tekintetében az OECD-országok között, ám sajnos a fejlett országok átlagos szintjéttől egyelőre nagyon távol vagyunk.

(A feltüntetett összegek természetesen nem a konkrét jövedelmet jelölik, hiszen azt a vásárlóerő paritással súlyozták. Így azt is jelölik az összegek, hogy mennyit érnek a fizetések az adott országban.)

A teljes dokumentumot itt tudjátok böngészni. Ha bármilyen érdekes adaton megakad a szemetek, az [email protected]-n jelezzétek nekünk!

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.