Magyarország már nem utolsó az általános- és középiskolai tanári kezdőbért illetően, miután az utóbbi években nálunk nőttek a legjobban a fizetések. Az OECD-átlagtól sajnos még mindig jócskán elmaradunk.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) néhány órája hozta nyilvánosságra az oktatással foglalkozó anyagát, az Education at a Glance-t.
Az általános iskolai oktatásban dolgozó tanári fizetésekkel foglalkozó fejezetben az OECD kutatói 2014-es adatokkal dolgoztak, így már elvileg meg kell jelennie ebben a 2013-ban bevezetésre került pedagógus-életpályamodell első eredményének. És valóban, valószínűleg számunkra a leghízelgőbb grafikonnal ebben a fejezetben találkozhatunk: e szerint 2012-től 2014-ig Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a tanárbér. Persze a képet némiképp árnyalja, hogy az emeléssel egy időben elvették a tanárok pótlékait.
A következő oldalakon sajnos már nem találkozhatunk ránk nézve ilyen hízelgő adatsorokkal. Bár az igaz, hogy a tanárok tényleges, dollárban megadott bruttó bérét összesítő táblázat szerint a kezdő tanárok - a tavalyi jelentéssel ellentétben - már nem nálunk, hanem Szlovákiában keresik a legkevesebbet. Ott évente közel 12 ezer dollárt kap egy kezdő tanár, míg itthon 13 228 dollárt. Ám ezzel az összeggel is megelőz minket az összes többi ország. A tavalyi adatokat itt találjátok.
A 10 és 15 éves tapasztalattal rendelkező tanárok bére már a cseh fizetéseket is előzi
A legmagasabb fizetést Luxemburgban lehet elérni, ott a tanárbér 68 ezer dollárról indul, a top fizetés pedig évente 122 ezerre rúg.
Mi a helyzet a középiskolában?
A középfokú oktatás terén szintén előzzük Szlovákiát, itt már csaknem 14 500 dollár az éves kezdőfizetés. Az itt legmagasabb elérhető bér évi 27 500 dollár, amivel már Lengyelországot is lenyomjuk.
Összességében tehát javult a helyzetünk a tanári bérek tekintetében az OECD-országok között, ám sajnos a fejlett országok átlagos szintjéttől egyelőre nagyon távol vagyunk.
(A feltüntetett összegek természetesen nem a konkrét jövedelmet jelölik, hiszen azt a vásárlóerő paritással súlyozták. Így azt is jelölik az összegek, hogy mennyit érnek a fizetések az adott országban.)
A teljes dokumentumot itt tudjátok böngészni. Ha bármilyen érdekes adaton megakad a szemetek, az [email protected]-n jelezzétek nekünk!
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
