Megjelent a törvényjavaslat, átlagosan bruttó 5,5 százalékkal emelkedik a pedagógusok bére
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
Átalakíthatják a heti öt kötelező testnevelésóra rendszerét. Az egyik elképzelés szerint a diákoknak a jövőben három testnevelésórájuk lenne, amelyet két választható sportfoglalkozás egészítene ki. A Civil Közoktatási Platform szerint már az is enyhítést jelentene, ha az iskolai sportkörökben való részvétellel ki lehetne váltani heti két testnevelésórát.
Évente tíz nap rekreációs pótszabadság jár 2027 januárjától a siófoki Csicsergő Bölcsőde több dolgozójának. Az új kollektív szerződés nemcsak a kisgyermeknevelők munkáját közvetlenül segítő alkalmazottaknak biztosít többletszabadságot, hanem további munkaidő-kedvezményeket és juttatásokat is tartalmaz.
A szakszervezet szerint a januárra bejelentett béremelés nem pótolja az októberre ígért intézkedést, és továbbra sem világos, pontosan mennyivel nőhet az érintettek fizetése.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Korábban csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak és néhány helyettes államtitkárának kilétét lehetett tudni, most azonban a minisztérium további vezető munkatársainak névsorát is nyilvánosságra hozták.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között azt kifogásolja, hogy a jelenlegi vezetők olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek a többi pályázó számára nem feltétlenül elérhetők.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium eredetileg 242 millió forintos támogatást kapott volna három év alatt a PADME-tól, de az MNB alapítványa már a támogatás második évében felmondta az együttműködést.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
Miközben Horvátországban és Szlovéniában az általános iskolások étkeztetését állami támogatások segítik, a középiskolások ellátása továbbra sem megoldott. Egy friss horvát kutatás szerint a diákok jelentős része éhesen tölti a tanítási napot, sok iskolában pedig még étkező sincs.
Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott. Emellett egy országos kortárssegítő program kialakítását is szorgalmazzák.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. A szakember szerint a régi pedagógiai módszerek toldozgatása helyett alapvető szemléletváltásra van szükség.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem - a Civil Közoktatási Platform (CKP) beszámolója szerint a tervezeteket várhatóan november elején küldik társadalmi egyeztetésre, a módosítások pedig már az év végén a parlament elé kerülhetnek.