Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter arról posztolt, hogy az MTK egy 114 éves budapesti kertészeti technikum épületébe költöztetné az általa létrehozni tervezett sportiskolát. Bóna Szabolcs szerint azonban a technikum már most is több mint 102 százalékos kihasználtsággal működik, ezért a minisztérium lépéseket tesz az intézmény további működésének biztosításáért.
A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A gyerekek válaszait összegyűjtik, azokat kutatók dolgozzák majd fel.
Rövidebb tanórák, hosszabb szünetek, kevesebb házi feladat, több játék és mozgás – többek között ezeket javasolja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos ajánlása az általános iskoláknak. Knausz Imre oktatáskutató az ATV-ben arról beszélt, hogy szerinte a csomag legfontosabb üzenete, hogy az iskoláknak a bürokratikus kötöttségek helyett a gyerekek szükségleteire kellene figyelniük.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
Szakemberhiány, elmaradó fejlesztő foglalkozások, korszerűtlen épületek és hiányos akadálymentesítés – több problémát is feltárt az alapvető jogok biztosa a magyarországi gyógypedagógiai intézmények vizsgálata során.
Alig változott a 2026/2027-es tanév rendje a társadalmi egyeztetés után. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint sok esetben érthető, hogy jogi vagy időbeli korlátok miatt nem lehet megvalósítani a beérkező javaslatokat, de minderről a minisztériumnak sokkal világosabban kellene kommunikálnia.
A kollégiumi férőhelyektől és az ösztöndíjaktól kezdve a mentális egészségen át egészen addig, hogy a diákoknak nagyobb beleszólásuk legyen az őket érintő döntésekbe, számos kérdés került már terítékre az elmúlt hónapokban. A fiatalok világnapja alkalmából megnéztük, milyen egyeztetések zajlottak eddig a kormány és a fiatalokat képviselő szervezetek között.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter hangsúlyozta, az egyéni szükségletek figyelembevétele nemcsak a sajátos nevelési igényű gyerekek, hanem minden gyerek fejlődése szempontjából fontos.
Június 15-én zárta volna le a tanévet a Tanítanék, és a kötelező hétvégi ledolgozást is eltörölte volna. Ezeket nem fogadták el, három másik javaslatuk viszont bekerült a következő tanév szabályozásába.
A százezer forintos iskolakezdési támogatás mellett egyes önkormányzatok is nyújtanak anyagi segítséget a családoknak. Mutatjuk, Budapesten mely kerületekben lehet élni a lehetőséggel!
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Fontos előrelépésnek tartja a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete, hogy az új oktatásirányítás elkötelezett a szabad tankönyvválasztás visszaállítása mellett, de szerintük ehhez még több ponton át kell alakítani a jelenlegi rendszert. Romankovics András, az egyesület alelnöke szerint a NAT felülvizsgálatára is szükség lehet.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése, az óvodai nevelőket érintő kérdések, a digitális adminisztráció és az extrém időjárási helyzetek kezelése is.
