Hiába kapnának nagyobb szabadságot a pedagógusok, az oktatási reformokról a szülőket lehetne a legnehezebb meggyőzni. Különösen a megszokott érdemjegyek helyett bevezetett szöveges értékelés, valamint az érettségi és az iskolarendszer átalakítása válthatna ki ellenállást. Erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV Startban a Civil Közoktatási Platform reformjavaslata kapcsán.
Már a Közigazgatási Államtitkári Tanács elé került a rugalmas iskolakezdésről szóló javaslat, amelynek értelmében ismét a szülők és a pedagógusok dönthetnének arról, mikor kezdje meg a gyermek az általános iskolát. Ha a tervezetet jóváhagyják, a kormány elé kerülhet, és társadalmi egyeztetés is indulhat róla.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
A rendőrség fokozott jelenlétet rendelt el az iskoláknál, több településen pedig felfüggesztették a jelenléti oktatást.
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
Legyen rugalmasabban kezelhető a kerettanterv és pontosan lehessen tudni, milyen fogalmak, évszámok szerepelhetnek a középszintű érettségin – a Történelemtanárok Egyletének (TTE) országos konferenciáján több ajánlás is született.
Gipszkartonfalakkal választják el az ideiglenes tantermeket a kincsesbányai művelődési házban, egy egykori konditeremből pedig tornaszobát alakítanak ki, hogy hétfőtől újra tanulhasson az a 124 diák, akiknek életveszélyessé vált az iskolaépületük. Az alsó és felső tagozatosokat két különböző önkormányzati épületben helyezik el.
Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Azok a gyerekek, akik jogosultak lettek volna rá, de adminisztratív okokból kimaradtak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás első részéből, utólag megkapják az első 50 ezer forintot is. Az első pótlólagos utalások már elindultak.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
A teljesítményértékelési rendszer felfüggesztése miatt nem csökkent a tanárok fizetése, és nem létezik a tanároktól elvett 33 milliárd forint – közölte Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Fidesz–KDNP bírálataira reagálva.
Hagyományos osztályozás helyett tanulást segítő, fejlesztő szöveges értékelés – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) átfogó oktatásfejlesztési javaslatcsomagjában. A Nahalka István oktatáskutató által jegyzett stratégia szerint az osztályozás mára elveszítette eredeti funkcióját. Azonban a szülők nem feltétlen örülnek, ha az ötös helyett egy négy-öt mondatos szöveg szerepel a naplóban.
A 19. alkalommal megrendezett versenynek idén a vietnámi Hanoi városa adott otthont.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
Az első repedések évekkel ezelőtt jelentek meg a felújított és kívülről jó karban lévő iskola falain.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”. Nagy Erzsébet szerint az időhúzás végül akár sztrájkhoz is vezethet.
Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
