Augusztus 25. és 31. között országszerte szakmai tanévnyitó konferenciákat szervez az Oktatási Hivatal az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal együttműködésben. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés, több helyszínen már minden hely betelt, néhány megyében azonban még lehet regisztrálni.
Mit kell tudnia valójában egy igazgatónak? Hogyan lehetne igazságosan dönteni a jelöltek közül? Arról nem is beszélve, hogy a pillanatnyi népszerűség és a politikai lobbik helyett professzionális, adatalapú és több lépcsős vezetői rendszerre van szükség a magyar oktatásban. Vélemény.
Volt olyan, aki több éremmel térhetett haza.
Saját projektnapot szervezett és pedagógusokkal készített podcastokat a DIÁKHANG csapata, amely nemrég az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban is bemutathatta kezdeményezését.
Közel három hónap vakáció után már önmagában sem túl kellemes belegondolni abba, hogy hamarosan véget ér a nyári szabadság, becsengetnek és újra vissza kell rázódni a dolgos hétköznapokba.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
A közoktatásért felelős államtitkár szerint a rugalmasabb iskolakezdésről szóló javaslatcsomag lehetőséget ad arra, hogy az alsó tagozatos években nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulás élménye, és az iskolai mindennapokat jobban a gyerekek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítsák.
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Józsefváros második iskolautcáját alakíthatják ki a Német utcában. Az önkormányzat tervei szerint a Németh László Általános Iskola előtti útszakasz akár teljesen autómentessé is válhat.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Szükség van a pedagógusok munkájának értékelésére, de nem mindegy, hogyan történik – erről beszélt Lantos Mihály tanár, tanulásmódszertani szakember. Szerinte egy jól működő rendszernek nem az adminisztrációra, hanem a szakmai fejlődésre kellene helyeznie a hangsúlyt, és akár a diákok véleményét is érdemes lenne figyelembe venni.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Nagyobb önállóságot kaphatnak az oktatási intézmények, változhat a vezetők kiválasztása és az iskolák finanszírozása is. Sinka Edit, a Klebelsberg Központ elnöke szerint a központ a jövőben kevésbé lesz operatív, irányító szereplő, és inkább szakmai támogató szervezetként működik majd az iskolarendszerben.
Petícióban követelik, hogy az állami iskolák igazgatóiról a jövőben a tantestületek dönthessenek. A kezdeményezés szerint a pedagógusok ismerik legjobban az intézmények mindennapi működését, ezért az ő véleményüknek kellene meghatározónak lennie a vezetők kiválasztásakor. A változtatástól nagyobb iskolai autonómiát, erősebb vezetői legitimitást és jobb tantestületi együttműködést várnak.
Több irányból érkező visszajelzésekre építené a pedagógusok értékelését a Szülői Hang. A szervezet az anonimitás lehetőségét is kiemelte, hogy a résztvevők félelem nélkül mondhassák el a véleményüket.
