Nemcsak Magyarországon okoz problémát az iskolákban a csökkenő gyereklétszám. A szlovák kormány tervezett oktatási reformja szigorúbb létszámkövetelményeket vezetne be, ami különösen a kisebb települések magyar tannyelvű intézményeit érintheti. A Magyar Szövetség petíciót indított, amelyben azt követelik, hogy a nemzetiségi iskolák kevesebb diákkal is működhessenek tovább.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
Magyar Péter szégyennek nevezte, hogy az ellenzék nem támogatja a gyerekek védelmét megerősítő javaslatot.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal. A már megkezdett átalakítások mellett új Nemzeti alaptanterv, hosszú távú oktatási stratégia és az iskolai tanulmányok egészét átfogó szövegértés-fejlesztési program kidolgozását ígérte.
A módosítás Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában is fontos lépés.
Az AOSZ szerint az épület vizesedő falai és leromlott infrastruktúrája a gyerekeknek, családjaiknak és az ott dolgozó szakembereknek egyaránt nehézséget okoz.
Bár korábban abban bíztak, hogy az iskolában bevezetik az úgynevezett A/B menüs rendszert, augusztusban kiderült, hogy erre egyelőre nem kerül sor.
Az eseményen a fiatalok képernyőhasználatának hatásairól és a képernyőidő csökkentésének lehetőségeiről egyeztetnek a szakemberek.
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Azután vettek mintát az ételekből, miután több gyerek kórházba került. A közétkeztető cég vezetője szerint a saját főzőkonyháikban vett helyszíni minták teljesen negatívak lettek.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
A születések számának drasztikus csökkenése és az átgondolatlan intézményfenntartás miatt a jelenlegi iskolaszerkezet fenntarthatatlanná vált – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szakszervezet által szervezett konferencián, aki kitért arra is, hogy Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok aránya.
Hiába kapnának nagyobb szabadságot a pedagógusok, az oktatási reformokról a szülőket lehetne a legnehezebb meggyőzni. Különösen a megszokott érdemjegyek helyett bevezetett szöveges értékelés, valamint az érettségi és az iskolarendszer átalakítása válthatna ki ellenállást. Erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV Startban a Civil Közoktatási Platform reformjavaslata kapcsán.
Már a Közigazgatási Államtitkári Tanács elé került a rugalmas iskolakezdésről szóló javaslat, amelynek értelmében ismét a szülők és a pedagógusok dönthetnének arról, mikor kezdje meg a gyermek az általános iskolát. Ha a tervezetet jóváhagyják, a kormány elé kerülhet, és társadalmi egyeztetés is indulhat róla.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
