Kiürülnek az iskolák? Egyre kevesebb gyerek kezdi az első osztályt
Az elmúlt öt évben közel 10 ezerrel csökkent az elsősök száma, és a következő évtizedben akár minden ötödik férőhely feleslegessé válhat.
Erdőtüzek, lakáshiány és gazdasági nehézségek is sújtják Görögországot, hosszabb távon azonban az egyik legsúlyosabb problémát a népességfogyás jelentheti. A vidéki térségekben és a kisebb szigeteken egyre kevesebb gyerek születik, emiatt pedig sorra kerül veszélybe az iskolák működése – számolt be róla az Euronews.
A kelet-égei Thimena szigetén például szeptemberben mindössze két diák kezdte meg a tanévet az általános iskolában. „Amikor ezek a gyerekek befejezik az általános iskolát, az iskola működését felfüggesztik, majd néhány év múlva végleg bezárják” – mondta Konsztantinosz Fantelasz pedagógus.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a szigeten sem óvoda, sem középiskola nincs. Az ott élő hat tinédzsernek ezért minden reggel hajóra kell szállnia, hogy a szomszédos Fournoi szigetére utazzon tanulni.
A kevés diák nemcsak az oktatás fenntartását teszi kérdésessé. A gyerekeknek gyakorlatilag kortársak nélkül kell tölteniük iskolás éveiket.
A gyermekem egyedül van az iskolában. Nincs senki, akivel játszhatna, vagy megtapasztalhatná azt az érzést, amikor versenyeznie kell valakivel. Egyedül van. Idén egy kisfiú kezdte meg az első osztályt, így vele játszik
– mondta Katerina Markaki, Thimena egyetlen negyedik osztályos tanulójának édesanyja.
Thimenának körülbelül 140 állandó lakosa van, többségük nyugdíjas. A helyiek visszaemlékezése szerint korábban egészen más volt a helyzet: egyikük arról beszélt, hogy amikor ő volt gyerek, még 45-en jártak a helyi iskolába.
https://www.youtube.com/watch?v=rHdTnTEtO14
Hetente csak két komp indul Athénba
A fiatal családok számára az elszigeteltség is komoly problémát jelent. Thimenát hetente mindössze két komp köti össze Athénnal, az út legalább nyolc órán át tart, és Fournoin át kell szállni. Rossz idő esetén ráadásul a járatokat gyakran törlik, így a helyiek akár napokra is a szigeten rekedhetnek.
Az élet drága, és az alapvető szolgáltatások biztosítása sem egyszerű. Egy helyi nyugdíjas szerint még azért is meg kellett küzdeniük, hogy orvost rendeljenek a szigetre. A bevásárlás pedig állítása szerint akár kétszer annyiba is kerülhet, mint egy athéni szupermarketben. A népességfogyást az is gyorsítja, hogy a fiatalok elköltöznek, és később sem térnek vissza.
„Minden gyermek, aki itt nő fel, végül Athénba költözik vagy egy tengerjáró hajón helyezkedik el. Vissza se jönnek a szigetre. Teljesen kihalt minden” – fogalmazott egy helyi halász.
A görög kormány pénzügyi támogatásokkal próbálja ösztönözni, hogy többen költözzenek vidékre, az infláció és a szigeteken jellemző magasabb megélhetési költségek miatt azonban egyelőre nehéz megfordítani a folyamatot. Fournoi alpolgármestere szerint pedig nem kizárólag a kisebb szigetek jövője forog kockán: ha a jelenlegi tendencia folytatódik, idővel a görög falvak jelentős része is elnéptelenedhet.
