Kőszegi Krisztián eddig perifériára szorult roma gyerekeknek segített, ezt a tapasztalatot pedig a parlamentben is hasznosítani akarja majd.
Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.
A Tisza Párt elnöke több milliárd forintot különítene el, hogy az iskolakezdés előtt támogatni tudja a családokat.
A Tanítsunk Magyarországért! programban jövőre várhatóan legalább 1200 egyetemista vesz majd részt a hátrányos helyzetű általános iskolások támogatásában.
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Az iskolakötelezettségi korhatár 18 évre emelését javasolja Galamb Alex, a Sütni jó Alapítvány elnöke, a mélyszegénységből kitört roma származású pék- és cukrász, aki 2023-ban az Év embere lett Borsodban.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) „Tiéd a holnap – A jövő kreatív tehetségeiért” elnevezésű programja a tehetséges, hátrányos helyzetű diákok művészeti továbbtanulását segíti, miközben már pedagógusoknak is kínál ösztöndíjlehetőséget.
A budapesti Taléta Tanoda önkéntesei szerint a mélyszegénységben élő gyerekek támogatása nemcsak tanulási kérdés: a családok mindennapi segítsége nélkül nincs esély a kitörésre. A működésüket azonban teljes egészében civilek tartják fenn.
Egy új társasjáték született az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, amely a hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalokat segíti abban, hogy bátran tervezzék a jövőjüket.
A KSH adatai szerint még soha nem járt ennyire kevés hátrányos helyzetű diák a gimnáziumba, mint a 2024/2025-ös tanévben.
Szeptemberben indul a 2025/2026-os tanév, a rászoruló fiatalok számára pedig több országos és önkormányzati ösztöndíj is elérhető. Ezeknek a programoknak nem pusztán az a céljuk, hogy anyagi segítséget adjanak a tanulóknak, hanem hogy valódi esélyt biztosítsanak számukra a tanulmányaik befejezésére: legyen szó középiskolai felvételiről, érettségiről vagy szakmaszerzésről, illetve a felsőoktatásban való helytállásról. Mutatjuk, milyen lehetőségekből választhatnak a diákok, és milyen feltételekkel igényelhetők a különböző támogatások.
Öt gyulai szakképzős diák nem nézte tétlenül, hogy iskolájukban több diáknak sincs megfelelő ruhája. A saját ötletükből induló ProjectC segítségével egy teljesen új mozgalmat indítottak el.
Egy tanév alatt 15 százalékponttal csökkent a gimnáziumokban tanuló hátrányos helyzetű diákok száma.
Május 27-ig lehetett véleményezni azt a Pintér Sándor nevéhez kötődő jogszabályt, amely ellehetetlenítené a tanodák működését. Ha a rendeletet elfogadják több ezer, nagyrészt hátrányos helyzetű diák kerülne nehéz helyzetbe
Akár az egész életüket megváltoztathatja egy ilyen lehetőség, mégis azok nem értesülnek róla, akiknek a leginkább szüksége van rá. Hátrányos helyzetű diákok jelentkezését várja a Milestone Intézet, de akár a tanáraik, pártfogóik is ajánlhatják őket.
A fenntarthatóságra nevelés céljával elindult az általános iskolásoknak szóló erdei program.
Ahogy eddig is, most is a pályázatban felsorolt feltételek legalább egyikének megfelelő nyolcadikos diákok jelentkezését várják a Programra. Mutatjuk a fontosabb tudnivalókat.
A hivatalos adatok szerint rekordszámú állami iskolai tanuló kap ingyenes iskolai étkezést Angliában. Emellett növekszik a speciális igényű iskolákba járók és a tanári álláshelyek száma is.
A Sütni jó Alapítvány telephelyéről 400 ezer forint értékben loptak el szerszámokat kedden éjszaka.
A hazai társadalom és az oktatási rendszer is afelé tendál, hogy kiszorítsa a hátrányos helyzetű diákokat, akik ennek hatására gettóiskolákba sűrűsödnek.
