A KSH adatai szerint még soha nem járt ennyire kevés hátrányos helyzetű diák a gimnáziumba, mint a 2024/2025-ös tanévben.
Már csak 881 hátrányos helyzetű gimnazista volt az elmúlt tanévben a KSH legfrissebb statisztikái alapján. Érdemes megjegyezni, hogy a 2023/2024-es tanévben még 1031, míg a 2022/2023-asban 1037 hátrányos helyzetű diák tanult gimnáziumban.
Ezzel párhuzamosan a technikumba járó hátrányos helyzetű diákok száma megugrott: míg a 2023/2024-es tanévben 3048 ilyen tanuló volt, addig a 2024/2025-ös tanévben a számuk már 3305 főre emelkedett.
A jelenség hátterében feltehetően az is áll, hogy a szakképzésben tanuló diákok ösztöndíjat kapnak, melynek nagysága az iskola típusától, az évfolyamtól és a tanulmányi eredménytől is függ. Ha valaki például egy technikum 11. vagy 12. évfolyamán jól tanul, és 4,49 feletti az átlaga, akkor közel 60 ezer forintra jogosult havonta.
Másrészt pedig az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy egyre nehezebb egy jó osztályba, gimnáziumba bejutnia még azoknak a gyerekeknek is, akiknek az édesanyja diplomás.
A diplomás anyák esetében a gyerek kétszer nagyobb eséllyel került be egy jó osztályba, mintha az édesanyja csak az általános iskolát végezte volna el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
